- Örültem, hogy megismerhettelek.
Figyelj, van egy kétségkívül örült ötletem, de ha nem kérdezem meg tőled, ...akkor egész életemben üldözni fog.
- Micsoda?
- Szeretnék még beszélgetni veled, érted. Nem tudom, hogy most veled mi a szitu, de úgy érzem, minket összeköt valami, ugye?
- Igen, én is érzem.
- Rendben van...
...hát, nagyszerű. Figyu, Itt van, amit ajánlok: le kéne szállnod velem itt Bécsben és megnéznénk a fővárost.
- Hogy mit?
- Gyerünk! Hidd el, jó lesz!
- Mért tennénk?
- Nem tudom. Nekem csak el kell érnem holnap az Austrian Airlines-t 9:30-kor, és nincs elég pénzem Hotelre, szóval csak sétálgatnánk, és az úgy sokkal jobb lenne, ha velem jönnél! És ha mondjuk átváltozom egy őrültté, akkor felszállhatsz a következő vonatra.
Oké, oké. Gondolkozz inkább így: Ugorj előre, tíz, húsz évet, és akkor már házas vagy. Tegyük fel, hogy a házasságod már nem olyan, mint amilyen régen volt. Hibáztatod a férjedet. Végiggondolod azokat a srácokat, akikkel az életed folyamán találkoztál és mi lett volna akkor, ha az egyikükkel megmaradsz, érted? Hát, én lennék az egyik ilyen srác. Ez vagyok én. Mondjuk, fogd ezt fel időutazásként, a jövőből a mostba, hogy kijavítsd, amit nem tettél meg, és abból mi lehetett volna. Ez egy hatalmas szívesség lenne neked és a jövőbeli férjednek is, hogy helyrehozzátok a hibát, meg ilyesmi. De biztosan én is ugyanolyan lúzer, teljesen céltalan, unalmas, és ... meghozhatod a helyes döntést, amitől később boldog leszel.
- Hadd szedjem össze a csomagjaimat.
- Keresnünk kéne egy megőrzőt ezeknek.
- Oké.
- Mi a neved?
- A nevem?
- Csak Jesse. Amúgy James, valójában, de mindenki csak Jesse-nek hív.
- Úgy érted, Jesse James? Nem.
- Nem, nem. Csak Jesse.
- Én Celine vagyok.
Figyelj, van egy kétségkívül örült ötletem, de ha nem kérdezem meg tőled, ...akkor egész életemben üldözni fog.
- Micsoda?
- Szeretnék még beszélgetni veled, érted. Nem tudom, hogy most veled mi a szitu, de úgy érzem, minket összeköt valami, ugye?
- Igen, én is érzem.
- Rendben van...
...hát, nagyszerű. Figyu, Itt van, amit ajánlok: le kéne szállnod velem itt Bécsben és megnéznénk a fővárost.
- Hogy mit?
- Gyerünk! Hidd el, jó lesz!
- Mért tennénk?
- Nem tudom. Nekem csak el kell érnem holnap az Austrian Airlines-t 9:30-kor, és nincs elég pénzem Hotelre, szóval csak sétálgatnánk, és az úgy sokkal jobb lenne, ha velem jönnél! És ha mondjuk átváltozom egy őrültté, akkor felszállhatsz a következő vonatra.
Oké, oké. Gondolkozz inkább így: Ugorj előre, tíz, húsz évet, és akkor már házas vagy. Tegyük fel, hogy a házasságod már nem olyan, mint amilyen régen volt. Hibáztatod a férjedet. Végiggondolod azokat a srácokat, akikkel az életed folyamán találkoztál és mi lett volna akkor, ha az egyikükkel megmaradsz, érted? Hát, én lennék az egyik ilyen srác. Ez vagyok én. Mondjuk, fogd ezt fel időutazásként, a jövőből a mostba, hogy kijavítsd, amit nem tettél meg, és abból mi lehetett volna. Ez egy hatalmas szívesség lenne neked és a jövőbeli férjednek is, hogy helyrehozzátok a hibát, meg ilyesmi. De biztosan én is ugyanolyan lúzer, teljesen céltalan, unalmas, és ... meghozhatod a helyes döntést, amitől később boldog leszel.
- Hadd szedjem össze a csomagjaimat.
- Keresnünk kéne egy megőrzőt ezeknek.
- Oké.
- Mi a neved?
- A nevem?
- Csak Jesse. Amúgy James, valójában, de mindenki csak Jesse-nek hív.
- Úgy érted, Jesse James? Nem.
- Nem, nem. Csak Jesse.
- Én Celine vagyok.
Gondolataim a filmhez:
Celine, a francia végzős diák (Julie Delpy) megismerkedik Jesse-szel (Ethan Hawke), az amerikai fiúval a Budapestről Bécsbe tartó vonaton. Bécsben egy gyönyörű napot töltenek el, mely szerelemben teljesedik ki. Napkeltekor azonban el kell válniuk...
Kilenc évvel később, a történet folytatásában az íróként dolgozó Jesse Párizsba utazik az új könyve bemutatójára. A francia fővárosban találkozik a környezetvédő Celine-nel. Pár órájuk van a férfi repülőgépének indulásáig. Ezt az időt sétával és beszélgetéssel töltik, eközben kiderül, hogy az életükben bekövetkezett változások ellenére éreznek-e még valamit egymás iránt.
A film mindennapi kérdéseket feszeget. Van e társunk valahol? Lehet e néhány pillanatnyi, órás együttlét egész életünket meghatározó? Érdemes e rövidtávú emberi kapcsolatotokat létrehozni? Érdemes e együtt élni valakivel, aki nem tesz boldoggá minket? Érdemes e együtt élni valakivel úgy, hogy egész életedben más után vágyakozol? Létezik e (kölcsönös) szerelem első látásra? Miért van azt, hogy egy óra ismeretség után az az érzésed, hogy olyan mintha évek óta ismernéd a másikat?
A fenti idézet az első filmből egy részlet, ami során Jesse arra kéri a lekét megérintő Celine-t hogy száljon le vele a vonatról Bécsben, és barangolják be a várost. Azt hiszem, ez a rész egy gyönyörű, romantikus, táncra való felkérés.
Hogy miért is jelent sokat nekem ez a film? Talán pontosan a fenti kérdések miatt, és azért, mert nekem is volt hasonló élményem.
Kilenc évvel később, a történet folytatásában az íróként dolgozó Jesse Párizsba utazik az új könyve bemutatójára. A francia fővárosban találkozik a környezetvédő Celine-nel. Pár órájuk van a férfi repülőgépének indulásáig. Ezt az időt sétával és beszélgetéssel töltik, eközben kiderül, hogy az életükben bekövetkezett változások ellenére éreznek-e még valamit egymás iránt.
A film mindennapi kérdéseket feszeget. Van e társunk valahol? Lehet e néhány pillanatnyi, órás együttlét egész életünket meghatározó? Érdemes e rövidtávú emberi kapcsolatotokat létrehozni? Érdemes e együtt élni valakivel, aki nem tesz boldoggá minket? Érdemes e együtt élni valakivel úgy, hogy egész életedben más után vágyakozol? Létezik e (kölcsönös) szerelem első látásra? Miért van azt, hogy egy óra ismeretség után az az érzésed, hogy olyan mintha évek óta ismernéd a másikat?
A fenti idézet az első filmből egy részlet, ami során Jesse arra kéri a lekét megérintő Celine-t hogy száljon le vele a vonatról Bécsben, és barangolják be a várost. Azt hiszem, ez a rész egy gyönyörű, romantikus, táncra való felkérés.
Hogy miért is jelent sokat nekem ez a film? Talán pontosan a fenti kérdések miatt, és azért, mert nekem is volt hasonló élményem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése