Minden barátság azzal a homályos érzéssel kezdődik, hogy valahol már találkoztunk. Mintha régen testvérek lettünk volna. Még inkább, mintha ikrek lettünk volna. S ezért a találkozás csak viszontlátás. Amikor pedig az ember barátjától elszakad, tudja, hogy ez a távozás csak látszat. Valahol együtt marad vele úgy, ahogy együtt volt vele a találkozás előtt.
A közösséghez legalább három ember kell. De ahol hárman vannak, onnan Philia már eltávozik. Az Én és a Te kettő. Mindig csak kettő. Eggyel több, mint amikor az ember egyedül van, eggyel kevesebb, mint amikor az ember közösségben van. Az Én-Te kapcsolata külön egzisztenciális kör: az individuum és a kollektívum között a lét sajátos köre. A magány és a közösség között. Az egyedüllét és a sokaság között. Az Egy és a Három között. Ez a kettő a Philia világhelye. A barátság a létnek az a köre, ahol az Én is megmarad, a közösség is teljesül és tovább él érintetlenül, de a kettő között és a kettőtől függetlenül a létnek teljesen új, sem az egyikből, sem a másikból le nem vezethető, harmadik lehetősége támad. Új létforma nyílik meg. Ez a barátság.
„A barátok olyanok, mint az angyalok, akik segítenek repülni, mikor már a szárnyaink elfelejtették a repülést.”
A szerelem titka, hogy a kettőből egy lesz, a barátság titka, hogy az egyből kettő. Ezért a szerelem fordított barátság, úgy, hogy az egyikből mindig szivárog át valami a másikba. A szerelem néha olyan, mintha egyből kettő lenne, holott mindig kettő volt, és csak a szerelem tette eggyé. A barátság pedig néha olyan, mintha kettőből egy lenne, pedig mindig egy volt, csak a barátság tette kettővé. Nagyon szép megfogalmazás az arisztotelészi: „A barátság, egy lélek, mely két testben lakozik.”
A barátságnak négy formája van: a hősies, az intim, a szellemi és a játékos. De az igazi barátság mind a négyet egyesíti, s ezért nyugodtan mondható, hogy ez a barátság négy dimenziója. A hősiesség az, hogy feláldozom érte életemet; a szellemi az, hogy ahol együtt vagyok vele, az a szellem világa; a játék az, hogy oly vidáman játszom vele, mint a gyermek; az intim az, hogy feltárom magam.
„Igaz barát az, akivel meg tudod osztani örömöd és bánatod, és akivel a legjelentéktelenebb dolgoknak is együtt tudsz örülni!”
Ebben a mélységben csend van, zavartalan nyugalom, és mozdulatlan béke. Ez az idill világa. Ez az aranykor. Ami a szerelemben csak ritkán, pillanatokra teljesül, a határtalan megnyugvásból kiragyogó boldogság: az a barátságban állandóan jelen van. (...) A barátság azzal kezdődik, hogy mind a ketten az idillbe lépnek. S itt nincs szükség vágyra, kívánságra, erőre, küzdelemre, az idill nem ismer hiányt és minden szenvedélyt kielégít. Ezért a barátság mélyebben van, mint a szeretet, és mélyebben, mint a szerelem.Azt mondják, a szerelem költővé tesz. Gyakran. A barátság az életet teszi költőivé és költészetté. A szerelemből a költészet hamar kivész, mert a szerelemnek minden csak eszköz, hogy a világegyetem két legnagyobb ellentétét, a férfit és a nőt egybeolvassza. A barátság maga ez a poétikus kapcsolat. És a verseket nem írjuk, hanem éljük.
(Hamvas Béla: Barátság)
Nincs emberi kapcsolat, mely megrendítőbb, mélyebb lenne, mint a barátság. A szerelmesek, igen, még a szülők és gyermekek kapcsolatában is mennyi az önzés és a hiúság! Csak a barát nem önző; máskülönben nem barát. Csak a barát nem hiú, mert minden jót és szépet barátjának akar, nem önmagának. A szerelmes mindig akar valamit; a barát nem akar önmagának semmit. A gyermek mindig kapni akar szüleitől, túl akarja szárnyalni atyját; a barát nem akar kapni, sem túlszárnyalni. Nincs titkosabb és nemesebb ajándék az életben, mint a szűkszavú, megértő, türelmes és áldozatkész barátság. S nincs ritkább.
(Márai Sándor: A barátságról)
„A barátok olyanok, mint a csillagok,
Van, hogy nem látod Őket, de tudod, hogy mindig ott vannak.”
Az embernek, mióta ember, a barátság egyszerre ajándéka és igénye. A hű barátnak egyszerűen nincsen ára. Áldás, ha van.
Márai Sándor szerint "A barátság szigorú emberi törvény. A régi világban ez volt a legerősebb törvény, erre épültek fel nagy műveltségek jogrendszerei. Az indulaton, az önzésen túl élt ez a törvény az emberi szívekben, a barátság törvénye. S erősebb volt, mint a szenvedély, mely a férfiakat és nőket reménytelen indulattal egymás felé hajtja, a barátságot nem érhette csalódás, mert nem akart a másiktól semmit, a barátot meg lehet ölni, de a barátságot, mely a gyermekkorban szövődött két ember között, talán még a halál sem öli meg: emléke tovább él az emberek öntudatában, mint egy néma hőstett emléke. S csakugyan, az is, hőstett, a szó végzetes és csendes értelmében, tehát szablyák és tőrök csattogtatása nélkül, hőstett, mint minden emberi magatartás, mely önzetlen."
„A barátság nem csak holmi ismeretség,
Érezni, bízni, hinni is kell;
Egy igazi, hű barátság nagy ajándék,
Mit egymásnak adunk teljes szívünkkel.”
A természetes barátság csupán természetes motívumok alapján jön létre. Például a zene kedvelése, a sport szeretete, az irodalom élvezete mentén. Igazi, mély barátságok kialakulhatnak természetes síkon is. Az emberi élet valódi értékeinek mennyi, szép példáját látjuk, egymás megértését, az egymásért hozott áldozatokat. ,,Nagyobb szeretete senkinek nincs annál, aki életét adja barátaiért.” A kölcsönös szeretet feltétlenül gazdagabbá teszi az embert. A természetes síkon lévő barátság nagy érték. Kinyitjuk a lelkünket, hogy betekinthessen a barátunk, és megnyílunk a cselekvésre is. Az önzésnek, a zárkózottságnak egyik legjobb ellenszere az igazi barátság. Ha mást nem nyernénk vele, már ez is megérné, hogy törekedjünk feléje. De így könnyebben megoldjuk nehézségeinket is. Nem csak elmondjuk azokat, hanem segítséget is kapunk. A társtalan emberek egyedül cipelik keresztjüket. Kételkedni lehet a barátságban, ha valaki nem nyitja meg a lelkét a másik előtt. Ha nincs közlés, nincs barátság, csak társalgás egynémely közös témáról.
(Besenyei Gáza írása)
A testvéri kapcsolat nem választás kérdése, a testvér van, ezzel szemben a barátot választja az ember. A barátság csak úgy jöhet létre két ember között, hogyha mindkét fél akarja azt. Éppen ezért, sok esetben erősebb kötelék tud lenni, mint a rokoni szál. A barát - mivel önként van a kapcsolatban - hűségesebb, ragaszkodóbb lehet, mint akár egy testvér. A barátok többnyire nem kérik egymás segítségét, hanem önként ajánlják fel azt. Az igazi barát látja a másik szükségét, látja, ha valami nincs rendben, és azon van, hogy mielőbb segíthessen a barátjának. Az igaz barát, kezdeményező és nem várja meg, amíg kérnek tőle, magától cselekszik. Ezt láthatjuk a következő mondásban is: „Az igaz barát a bajban ismerszik meg.” Az igazi barátra ez jellemző: mindig szeret, és ha baj van, elsőnek érkezik, hogy segítsen. Nagyon kevés az a barátság, amire ráfoghatnánk, hogy igaz barátság. Sajnos ez a fogalom is - akár csak a szeretet - az idők folyamán megkopott, veszített az értékéből, degradálódott. Manapság, nagyon könnyen dobálóznak ezzel a megtisztelő jelzővel. A barátság egy olyan kapcsolat, melyben megmutatkozik az ember semmilyen más teremtménnyel össze nem hasonlítható egyedisége - a személyessége, és különleges helye a teremtésben. Olyan mély kapcsolat, amire csak az ember képes, ezért ilyen kapcsolata az emberen kívül, más élőlénynek nincs, és nem is lehet. Nagyon kevés olyan kapcsolati forma létezik, amiről annyit írtak volna, mint a barátságról. Talán a szerelem az, ami vetekszik - mint örök írói téma - a barátsággal. Homérosztól, Shakespeare-ig sokan és sokféle módon írtak eme embert-gazdagító kapcsoltról. Talán az egyik legfantasztikusabb barátság - amit publikáltak - Dávid és Jonathán között volt. Arról a Dávidról van szó, aki legyőzte Góliátot, és Izrael királyaként halt meg. Ez egy igazi barátság volt. Az ő szoros kapcsolatuk, az egymás iránti tiszta őszinte szeretetük, példája annak, hogy milyennek kéne lenni egy igaz barátságnak.
(Duló Attila: Barátság – avagy nem minden az, aminek látszik)
"A barátság nem mérhető másban, mint emlékben, nevetésben, békében és szeretetben."
Jézus, amikor magához emeli az utolsó vacsorán a tanítványokat: „barátaimnak mondlak titeket.” Ebbe a kapcsolatba – a szeretetbe – belefér az összes többi kapcsolat is: a vezető és a vezetett, a nagytapasztalatú és a tapasztalatlan kezdő, a tanító és a tanuló kapcsolata. Jézus barátai nem szolgák, nem beosztottak, nem tanulmányokat folytatók többé: összeköti őket egymással az, ami Jézushoz köti őket, a szeretet.
„A szeretet olyan, mint a nap,
amelynek a melegétől időnként megfosztanak minket a felhők.
A nap azonban mindig ott van az égen.
Az élet hol boldogságot, hol meg csalódást ad nekünk,
de a bennünk élő szeretet ettől nem lesz kevesebb.”
Egy régi kínai monda szerint: „Sok ideje már, hogy élt Kínában két jó barát. Az egyik ügyesen hárfázott, a másik értő füllel hallgatta muzsikáját.
Mikor a hárfás játéka vagy éneke hegyet idézett, hallgatója megjegyezte: - Látom a hegyet magunk előtt.
Mikor a hárfás játéka vizet idézett, hallgatója gyakran felkiáltott: - íme egy rohanó patak!
A műértő társ azonban megbetegedett, és meghalt. Barátja elszakította a hárfa húrjait, s nem játszott többé. Ettől kezdve a hárfahúrok elszaggatása a szoros barátságot jelképezi.”
„Az igaz barátság nem inoghat meg,
ha távol is vagyunk egymástól.
Barátod él a gondolataidban,
a hűség nem felejthetõ."
Örök kérdés, mely foglalkoztatja a kutatókat, hogy létezik-e férfi és nő között barátság.
Lionel Tiger érdekes elmélettel hozakodott elő, hogy megmagyarázza a férfiak és nők barátságának eltérő jellegét, mert merőben más jellegűek. A férfiak az ősidőkben erősen egymásra voltak utalva a vadászatban, a harcban, s ezért nagyon fontos volt, hogy képesek legyenek egymásban megbízni, egymásért áldozatokat hozni: ez a férfibarátság genetikailag beégetett alapja. Ezzel szemben a nők bogyókat, gyümölcsöket, gyűjtögettek, s ebben egymásnak inkább vetélytársai, semmint szövetségesei voltak, hiszen egymás orra elől halászták el, amit találtak. Bennük nem alakult ki ez a nyájösztön. A nők mindig individualistábbak voltak, mert a férfiak. Ez a későbbiekben hatalmas különbségekhez vezetett.
A szakemberek szerint a hagyományos férfi-női kapcsolat felett eljárt az idő. A mai nők együtt dolgoznak, tanulnak és sportolnak férfi társaikkal és más tekintetben is sokkal egyenrangúabbak, mint 20 vagy 50 évvel ezelőtt. Elavultnak tartják azt a közkeletű véleményt, hogy a két nem közötti szexuális feszültségek szükségszerűen megakadályozzák a valódi barátság kialakulását. Ugyanakkor leltárba vehetők a jellegzetes nehézségek, kihívások is, amelyekkel egy férfi-női barátságnak meg kell küzdenie.
“Ne haladj előttem, mert nem tudlak követni!
Ne gyere utánam, mert nem tudlak vezetni!
Jöjj ide mellém, és legyünk igaz barátok!”
(Albert Camus)
A barátság ideális esetben egyenlők közötti kapcsolat. A férfi-női kapcsolatokban hagyományos a férfi bizonyos fokú fölénye, a férfidominancia, még akkor is, ha erre semmi objektív alap sincsen. Ezt a nemek közötti barátságban mint nehéz zsákot cipelik magukkal a felek. A tapasztalatok szerint a nők a barátságban is akaratlanul hajlandók alárendelődni a másik félnek. Ugyancsak nehezítik a nemek közötti barátságot az ellendrukkerek, a kacsintgató, viccelődő barátok, rokonok - a féltékenykedő partnerekről nem is beszélve. A komoly partnerkapcsolatokban vagy házasságokban élők általában nem támogatják, hogy társuk új barátságot kössön ellenkező neművel, különösen, ha az új barát vagy barátnő szemrevaló személy.
A nők másképpen barátkoznak egymással, mint a férfiak. Nők közötti barátságban sokkal több szó esik érzésekről, gondolatokról, míg a férfibarátságok inkább aktivitásközpontúak, sport, utazás, üzlet stb. Ez magyarázza a kutatók szerint, hogy a férfiak jóval többet kapnak a nemek közötti barátságból, mint a nők, és értékesebbnek is tartják a nemek közötti barátságot a férfibarátságoknál. A férfiak azt értékelik a legjobban a nőkkel kötött barátságokban, hogy olyasmikről beszélgethetnek és olyan kapcsolatot alakíthatnak ki női barátjukkal, ami a férfibarátságokból teljesen hiányzik. Ezzel szemben a nők többsége a nő-nő közötti barátságot értékeli magasabbra, mivel a nők a barátságban több érzelmi megerősítést várnak a másik féltől. Ahogyan az egyik kutató összegzi: a nők a másik nőben bíznak meg. A férfiak a nőben bíznak meg. Míg a sok lelkizés a nők közötti barátságban néha igen fárasztóvá válhat, addig a nők a férfiakkal kötött barátságban kifejezetten élvezik a könnyedséget és a humort, azt, hogy a férfiak nem olyan érzékenyek. Nők beszámolnak arról is, hogy férfival kötött barátságukban nagyra értékelik a meleg, védelmező attitűdöt, ami a leginkább egy jó, bátyra emlékezteti őket. Sokan számoltak be arról, hogy nagyon értékelték, hogy a barátságban végre betekintést kaphattak a férfiak valódi gondolkodásmódjába.
„A végtelenhez mérve szinte nem is létezünk.
A csillagévek óráin egy perc az életünk.
Az ember önmagában semmit sem ér,
Ha nincsen barátunk elvisz a szél.”
A magányosság érzése növeli a betegségek kockázatát, hisz azok az idős emberek, akik kiterjedt baráti körrel rendelkeznek, tovább élnek, mint befelé forduló, maguknak való társaik, tehát kimondhatjuk a barátság éltet. Érdekes módon a rokonság e tekintetben nem pótolta a barátokat, mert a család kiterjedtsége és az élettartam között nem volt összefüggés. Ezekre a megállapításokra jutottak ausztrál kutatók a Journal of Epidemiology and Community Health című szaklap 2005. júliusi számában megjelenő közleményükben, miután szó szerint tíz éven át követték 1500, legalább hetvenéves honfitársuk életét és halálát. „Már régóta tudjuk, hogy az egészség és a betegségek, az élet és a halál korántsem személyes ügy, mivel az egészségügyi mutatók alapvetően függenek attól a szűkebb és tágabb társadalmi környezettől, amelyben élünk.” Kimutatták, hogy pl. a magányosság érzése fokozza a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, főleg férfiak esetében. Érdekes, hogy akik rendszeresen érzelmi támogatást nyújtanak másoknak, átlagban tovább élnek, mint azok, akik ilyen támogatást inkább csak kapnak, de nem adnak. Az ausztrál kutatók, Lynne C. Giles és munkatársai az adelaide-i Flinders Egyetemről most újabb bizonyítékát figyelték meg a jól működő társas kapcsolatok pozitív élettani hatásainak. Ami a miértet illeti, vagyis hogy mi lehet az oka annak, hogy a barátságok hálója hosszabbá teszi az életet, a kutatók is csak találgatnak. Elképzelhető, hogy a barátok hatására az emberek egészségesebben élnek, de önbecsülésük is erősebbé válhat, és a baráti kapcsolatok kiváló stresszoldók lehetnek. Gyakorlati következtetésként pedig azt vonták le, hogy nagy jelentősége van annak, hogy az idős emberek társas kapcsolatait a környezet segítse fenntartani és ápolni.
(Népszabadság • Dobson Szabolcs • 2005. július 12.)
„A barát az, aki megérti a múltadat, hisz a jövődben és elfogad annak, aki vagy!”
Philippe Rushton barátokat vizsgált meg rengeteg genetikai mutató alapján, és kiderült, hogy genetikailag sokkal inkább rokonai egymásnak, mint két véletlenszerűen kiválasztott ember. Ugyanez igaz a házaspárokra is, tehát nem véletlen, hogy a jó házasságok és a barátságok valamiféle lelki összhangra épülnek. A génrokonok rejtett mechanizmusok révén felismerik egymást, s erre számos érdekes példát találtak már.
