Var får man mest mobiltelefoni för pengarna

Kivetelesen svedul nehany hasznos info:

110609

Det har egentligen inte hänt så mycket mer än att min mobila abb håller på att rinna ut. Jag hade alltså två abonnemang, varav ett var för bredband (men som tjänst till mobilpotten) och det andra prat. Så, jag är lite mer uppmärksam nu än tidigare och har med hjälp av PTS (Post å TeleStyrelsen) hittat underliga underleverantörer som hyr in sig på de storas nät och erbjuder lite annorlunda lösningar.
Universal använder Telenors nät (som fungerar både i stan och runt vårt sommarställe) och erbjuder ett abb med tre månaders uppsägningstid för 18 kr/månaden. För den avgiften får man ringa för 18 öre per minut (uppkoppling 99 öre) och smsa för 29 öre. I övrigt inga dramatiska prisskillnader. Det tillägg för internet som Telenor tar 69 kr/månaden för, prutar man till 57 kr. Ett riktigt utmärkt abb som jag varit så nära att teckna flera gånger.
Men jag behöver inga fler abonnemang. Men visst är det trevligt att kunna prata med min syster en halvtimme utan att det kostar femtio spänn.
Så jag sneglar på de mobiler som erbjuds om jag förlänger mitt abb i två år till. Förra året suckade jag uppgivet och beställde en SonyEricsson som hade alla förutsättningar att vara en trevlig mobil, men även denna SE var trög och långsam och animerad och en smula löjlig. I år kan jag välja på en konkurrent till den smartphone jag redan köpt mig.
Äh.
Så blir jag sittande framför Lycamobiles hemsida och letar någon sammanställning där man kan se vad de olika priserna egentligen är (så gott som alla svenska sidor har en "jämför priset"-sida där man snabbt kan ta reda på vad det mesta kostar - men Lycamobile är inte svensk. Inte ens de googleöversatta texterna kan lura den mest enfaldige att missa det utrikiska i förlagan).

om Lycamobile

Jag tycker nog att detta kontantkort ska få lite mer uppmärksamhet, samtidigt som jag testar dess funktioner och egenheter.
Även när kortet är tomt (vilket det är när man fått hem det) fungerar det att skicka och ta emot sms. Däremot är kortet stängt för ingående samtal, vilket jag löste genom att fylla på 50 kr i Pressbyrån.
Sms är alltså gratis. Någon uppgift om ett övre antal har jag ännu inte hittat, så jag messar glatt.
99 öre i uppkoppling (dyrt men vanligt) och sedan ett öre per minut i samtalskostnad. En timme kostar alltså 60 öre. Well; det finns liknande erbjudanden på andra håll men med Lyca ringer man alla för samma pris, och det bör jag göra för om man inte använder kortet alls på sex månader så dör det.
Och det var allt.
Ingen annan påfyllning behövs än att saldot måste vara mer än noll för att man ska kunna ta emot samtal (vi får se om jag fått detta om bakfoten, men jag återkommer när jag ringt bort femtiolappen).
Och fria sms, alltså.

Kortet använder Telenors nät (även 3G) men ingen dataanslutning (det ser jag på min gamla mobils 3G-symbol). Och inga mms (vad jag förstått).
Ett prat/sms-kontantkort som egentligen inte kostar något särskilt till de begränsade tjänster det erbjuder. Men i gengäld är priset därefter. Lite synd att uppkopplingsavgiften är 99 öre, men det innebär att alla samtal bör bli långa och ännu längre.

Kortets styrka ska vara utlandsamtal, men så långt har jag ännu inte kommit.

Beställ kortet gratis från deras hemsida, vänta lite för länge på att endera dagen få ett brev med påklistrat frimärke och hänvisningar till den hemsida som inte gör någon alls särskilt mycket klokare. Å andra sidan är det fördelen med ett kontantkort: Fungerar det inte som förväntat så släng det.

om Telia

En liten kommentar om snälla Telia som dubblerade den femtiolapp jag laddade kortet med. Femtio kronor blev hundra i saldo. Men när jag skulle betala tunnelbanan med ett sms kunde jag bara använda den femtiolapp jag själv satt in. Saldo 68 kr men det finns inte de 30 kr en resa till centralen i Stockholm kostar.

Telenor har inga sådana problem med sina mutor.

Småsnålt? Något så vansinnigt!
Jag bytte kort i mobilen och kunde sedan hinna med mitt tåg.

110111

Det är egentligen en binär dag idag, men det tycks jag ha missat. Och alla mina analoga vänner och bekanta.

Jag hade mängder av funderingar kring hur jag skulle ersätta mitt Glocalnett Fritt (som fortfarande är en utmärkt abonnemangidé (om man bortser från att betala för mottagna MMS, och självwebbande mobiler - som inte webbar ännu med det Telenorkort mobilen har numera).
Först: Jag tror att abonnemang måste tillföra mycket, med tex gratis telefoner eller annat, för att kunna försvaras. Får man inget gratis, är det bara avgifterna som räknas, och där är det idag ganska små och ibland löjliga skillnader som gäller.
Telia har ett Prata-abb som kostar 49kr/månaden med 29öre/min i prat å sms. Jag menar; vadå, alltså. Köp köp!
Men Tre har ett liknande för samma månadskostnad, men här får man använda hela månadsavgiften. Dock kostar minutkostnad å sms tio öre mer. Bättre för oss som inte ringer så ofta. Köp köp!
Snark.

Så; är skillnaden mellan 29 öre och 39 öre per minut särskilt viktig?
Plötsligen var mitt flera år gamla kontantkort med 59 öre/minut riktigt intressant, med sin uppkoppling på 59 öre (inte 99 öre).
Och det har en årsavgift på 100 spänn för att få dessa taxor (ett sedan tidigare hyllat kontantkort Enkel från Telenor).

Jag hittade ett Tele2 Netto med prat å mess för 19 öre, liksom ett Universal för 18 öre å... åh, där hann man ändra taxorna till 29 öre per sms. Dagen innan kostade även de 18 öre styck.

Har jag börjat bli gammal å bekväm? De flesta taxor följer varandra (bland de stora operatörerna. Det finns fortfarande idiotpriser på 2,49 kr/min!
Öh; exemplet är lågprisivraren Comviqs prisplan Kompis: Övriga operatörer dygnet runt, efter att ha betalat upp till 295 kr/månaden. Just nu, idag, alltså. Utan att skämmas
så egentligen bör man inte behöva betala mer än 70 öre per minut, å en knapp krona i uppkoppling, samt likaledes 70 öre per sms.
Men så noterade jag att jag, på mitt bundna abb, betalade 69 öre per minut å mess. Herregud; jag kunde nästan halvera kostnaden med en smärre ändring av mitt abb. Till en viss merkostnad, javisst, men ändå.

Det är fortfarande stora skillnader mellan operatörerna, men numera slåss man på en lägre minutkostnadsnivå.

Jag påminner om Telias minutkostnad på kontantkortets 6 kr (5,50 tog Comviq) som fick mig att skaffa ett bundet abb med minutkostnad på 3,50 kr till alla operatörer.
Detta var för elva år sedan - och då var detta Teliaabb ett gott val.
Att ett sms kostade 2,49 kr störde inte så många av oss. Min dåvarande mobil kunde skicka sms, men det kunde inte min tidigare (model 5700. Gissa vilket fabrikat?).

Forras: https://tremail.wippiespace.com/INDEXX.HTM

Egy ujabb gyongyszem ami szinten a Lycamobile cege:

http://www.gtmobile.se

Böjt

Mivel a nyugati (elsősorban a katolikus) gyakorlat széles körben ismert, szeretném a keleti gyakorlatot bemutatni, a három fő keleti egyházi irányzat értelmezése szerint. (A negyedik keleti irányzat, a keleti-katolikus, a katolikus részének minősül, így rá nem térnék ki.) Én magam egyébként elutasítom a "keleti" elnevezést, mert az Egyház univerzális, s nem keleti, azonban a szó elterjedt mint megnevezés, így használom, bár hozzátéve, hogy ez kizárólag egy szakszó, melyet semmiképpen sem szabad köznapi értelmében felfogni.

A böjt célja a testi, lelki és szellemi megtisztulás. A példa a keresztények számára Jézus 40 napos böjtje.

Ami a szabályokat illeti, az általános szabályokat írom le, vannak helyi sajátosságok e tekintetben.

Nagyon lényeges, hogy a keleti kereszténységben a keresztény ember böjtje személyes ügy, ez rá és Istenre tartozik. Nyilvánosan szenvedni, látványosan böjtölni NAGYOBB bűnnek számít, mint nem böjtölni. Tilos szintén, hogy az egyházközségi böjtölő hívők "megvitassák" egymás közt a nem böjtölőket. A pap is csak tanácsot adhat, de nem utasíthatja a hívőt. Úgyszintén szigorúan tilos a saját egészség veszélyeztetése, ezért a böjt nem ajánlott olyanok számára, akik valamilyen egészségügyi okból nem böjtölhetnek (jellemző eset: cukorbeteg, akinek naponta többször ennie kell). Az ilyen személyek számára a böjt teljes elhagyása vagy - amennyiben mégis böjtölni szeretnének - a böjt mérsékelt változata ajánlott: pl. szigorú böjti napon is egyen halat, csak a húst hagyja el. Ugyanez az ajánlás vonatkozik kisgyermekekre, terhes és szoptató anyákra és nagyon idős emberekre. A régebbi időkben az utazók számára is ez volt az ajánlás, azonban a modern időkben, mivel manapság az utazás jellemzően nem jelent több napos kimerítő gyaloglást vagy lovaglást, ez a szabály a gyakorlatban értelmét vesztette.

Érdemes szintén tudni, hogy a böjt nem fogyókúra. A böjtnek a fizikai oldala (ételtől való tartózkodás) önmagában nem csinál keresztény böjtöt, sőt kifejezetten károsnak számít. A lelki elmélyedés (pl. imádság) elengedhetetlen eleme a keresztény böjtnek. Az imádáság nélküli böjtöt egyenesen negatívnak, "ördögök böjtjének" nevezték a korai egyházatyák.

Ortodoxok (khalkedóni ortodoxok)

Az ortodoxokkal kezdeném, mivel ők képviselik a legnagyobb létszámú keleti irányzatot. Majd hozzájuk képest mutatnám be a másik két irányzatot. Ezzel nem az ortodox irányzat elsőbbségét szeretném sugallani, ennek oka kizárólag a gyakorlatiasság.

Fontos tudni, hogy az ortodox egyházak egy része a régi, juliánus naptárt használja, más része pedig azújjuliánus naptárt (ez de facto egyezik a gregoriánus naptárral*). Erről részletesebben már írtam itt. (Van két autonóm, azaz nem autókefál ortodox egyház, mely teljes egészében a gregoriánus naptárt használja, de erre most nem térnék ki, mert nem releváns.)

A megadott dátumok a fix dátumú ünnepnapok esetében mindkét egyházcsoportra vonatkoznak, csak azt mindegyik egyház a maga által használt egyházi naptára szerint tartja be. Pl. minden ortodox saját egyházi naptára szerint december 25-én ünnepli Karácsonyt, azonban ez az egyházi naptár szerinti december 25 az újjuliánus naptárt követő ortodoxok esetében EGYEZIK a "világi" (gregoriánus) naptár szerinti december 25-tel, míg a juliánus naptárt követő ortodoxok december 25-e a világi naptár szerint január 7-re esik. Tehát valójában a réginaptárista ortodoxok is decembert 25-én ünneplik a Karácsonyt, csak náluk ez a december 25 a világi naptár szerint január 7-re esik.

Ami a mozgó dátumú ünnepnapokat illeti, itt mindkét egyházcsoport a juliánus naptár szerint számolja ezeket a napokat, tehát akár a juliánus, akár az újjuliánus naptárt is használja egy adott ortodox egyház, a mozgó ünnepek ugyanarra a napra esnek mindkét egyházcsoportnál, azonban ugyanazt a napot a két egyházcsoport más dátummal nevezi meg. Tehát pl. idén az ortodox Húsvét április 4-én volt a gregoriánus naptár szerint - mind a juliánus, mind az újjuliánus ortodoxok ezen a napon ünnepelték, azonban az újjuliánusok naptárában ezen a napon április 4 volt, míg a juliánusok naptárában március 22.

Még mielőtt azonban rátérnék részletesebben, az esetleges félreértések elkerülése végett, ismertetném böjti szempontból a fő kategóriákat.

1. Vannak olyan napok, amikor kifejezetten tilos a böjt. Ezek általában a legnagyobb ünnepnapokhoz kötődnek. A Húsvéten kívül (ami a legnagyobb ünnep) 12 nagy ünnep** van - amikor ilyen nap nem-böjti időszakra esik, akkor a böjt tilos, amikor pedig böjti időszakra vagy normál böjti napra (szerda és péntek - ez a két nap mindig böjti nap, az alább ismertetendő kivételekkel), akkor enyhíti a böjti szabályt. Ezeket a napokat az ortodox naptár "nem böjti nap" jelöléssel jelzi vagy - böjti időszakban - az érvényes enyhítést jelöli, mely a legtöbb esetben - valójában minden esetben kivéve szeptember 14-ét, a Szent Kereszt felmagasztalásának napját - "hal engedélyezett" napot jelent. (Egy példa: a Virágvasárnap értelemszerűen mindig a Nagyböjt időszakába esik, azonban ezen a napon "hal engedélyezett" nap van.)

Szigorúan nem böjti napok, melyek sosem esnek böjti időszakba és melyek esetében még akkor sincs semmilyen böjt, ha az illető nap szerdára vagy péntekre esik:

- a Karácsony (december 25) és január 4 közötti napok,

- a Nagyböjtöt megelőző 3. hét,

- Húsvétvasárnaptól a Húsvét utáni 1. vasárnapig,

- Pünkösdvasárnaptól Mindszentekig (ami az ortodox kereszténységben a Pünkösd utáni 1. vasárnap, azaz NEM november 1),

- Vízkereszt (január 6).

2. Vannak egyszerűen nem-böjti napok, amikor természetesen lehet böjtölni egyéni döntés alapján, de az Egyház ezt nem írja elő. Ez az év napjainak a többsége. Hagyományosan mindig tilos a vér fogyasztása, a fulladásos halállal meghalt állat fogyasztása, s az idegen vallásban feláldozott állat fogyasztása, bár ezek a szabályok ma már a gyakorlatban alig szerepelnek. Ami a vér tilalmát illeti, ez szűken értelmezendő, azaz a vért tartalmazó termékek, ételek fogyasztása nem tiltott. Valójában ez a hármas szabály eredetileg is inkább ajánlás volt, nem kifejezett tilalom. Ami az áldozati állatokat illeti, a tilalom - pontosabban az ajánlás - ma már kevés gyakorlati jelentőséggel rendelkezik, hiszen keresztények eleve nem vesznek részt idegen állatok áldozásában, így nemigen kerülnek olyan helyzetbe, hogy enniük kellene ezen állatokból. Ezeket a napokat az ortodox naptár "nem böjti nap" jelöléssel látja el.

3. Vannak olyan böjti napok, amikor minden termék fogyasztása engedélyezett, kivéve a húst, és a húskészítményeket. Ezeket a napokat az ortodox naptár "tejtermék, tojás, hal engedélyezett" jelöléssel látja el. Ilyen időszak kizárólag a Nagyböjtöt megelőző hét.

4. Vannak olyan böjti napok, amikor minden termék fogyasztása engedélyezett, kivéve a húst, a húskészítményeket, s az állati (marha, sertés, baromfi, juh, kecske, stb.) eredetű egyéb termékeket, pl. vaj, sajt, túró, tojás. Fontos, hogy a hal nem számít húsnak böjti szempontból. Ezeket a napokat az ortodox naptár "hal engedélyezett" jelöléssel látja el.

5. Vannak ennél szigorúbb böjti napok, amikor a fentieken kívül a hal sem engedélyezett. Ezeket a napokat az ortodox naptár "olaj és bor engedélyezett" jelöléssel látja el.

6. Még szigorúbb böjti nap az, amikor továbbá olaj és bor sem engedélyezett. Szoros értelmezés szerint az olaj tilalma csak az olívaolaj tilalmát jelenti, más olaj fogyasztása engedélyezett, s bor tilalma nem jelenti más alkohol tilalmát. Tágabb értelmezés szerint viszont minden olaj tiltott és minden alkohol. Jellemzően a szerzetesekre kötelező a tágabb értelmezés, míg a többi hívő saját belátása és hite szerint dönt. Ezeket a napokat az ortodox naptár "szigorú böjt" jelöléssel látja el.

7. Legszigorúbb a teljes böjt, amikor nem fogyasztható semmilyen élelmiszer vagy ital. Ez általában csak ajánlás, jellemzően a szerzetesekre kötelező, míg a többi hívő saját belátása és hite szerint dönt, hogy teljes böjtöt tart-e vagy marad a hagyományos szigorú böjtnél. Ezeket a napokat az ortodox naptár szintén "szigorú böjt" jelöléssel látja el.

Fontos tudni, hogy a rákok, kagylók, egyéb tengeri és édesvízi állatok, melyek se nem emlősök, se nem halak böjti szempontból nem-állatinak minősülnek. Ez ahhoz vezet, hogy a böjtöt tartó ortodoxok között igen népszerűek a japán étkezdék, hiszen a halat nem tartalmazó japán ételek - s sok ilyen van - teljesen megfelelnek az ortodox szigorú böjti előírásoknak, még az olajat teljesen kizáró ortodoxoknak sem jelent ez gondot, hiszen a japán konyhában sok a főtt és érlelt, ill. nyers étel. Régebben egy, azAmerikai Ortodox Egyházhoz kapcsolódó vidám honlapon olvastam azt a viccet, hogy onnan lehet megismerni az egyházi szabályokat betartó ortodox hívőt, hogy szerdán és pénteken a legközelebbi japán gyorsétteremből rendel kaját.

Mint már említettem, szerda és péntek mindig böjti nap, a már ismertetett kivételekkel (Vízkereszt, valamint a Karácsony, a Húsvét, s a Pünkösd, s az azokat követő hét). Normál esetben ez szigorú böjtöt jelent. Amikor azonban szerda vagy péntek valamely nagy ünnepre esik, akkor ez jellemzően "hal engedélyezett" nap.

Az egyházi évben az első böjti időszak a Karácsonyi Böjt. Ennek első napja november 15, utolsó napja pedig december 24.

A Karácsonyi Böjt (vagy Adventi Böjt vagy Fülöp-böjt, mivel november 14 Szent Fülöp apostol ünnepnapja) alatt szigorú böjt minden hétfői, szerdai és pénteki nap, engedélyezett az olaj és a bor minden keddi és csütörtöki napon, s engedélyezett a hal minden szombaton és vasárnap. Szigorú böjt van úgyszintén december 20 és 24 között, kivéve ha ezen időszakban valamely nap szombatra vagy vasárnapra esik, ez esetben ez "olaj és bor engedélyezett" napnak számít. Ez az év minden időszakára jellemző: szombat és vasárnap ünnepnap, így ezen a két napon sosincs szigorú böjt, mindig legalább "olaj és bor engedélyezett" e két napon (kivéve a három egynapos böjtöt, lásd a végén).

A böjtölés szigorú változata szerint, mennyiben december 24 nem szombatra vagy vasárnap esik, akkor teljes böjt van ezen a napon napnyugtáig, majd normál szigorú böjt napnyugta után. Tehát innen van az az ortodox szokás, hogy Szentestén nem esznek sem húst, sem halat.

Egyes, a Karácsonyi Böjt alatti ünnepek esetében "hal engedélyezett" nap van, függetlenül attól, hogy az illető nap mely napra esik. Minden esetben - mint ezt már tisztáztuk - "hal engedélyezett" nap november 21 (Szűz Mária bemutatása), mivel ez a 12 nagy ünnep egyike. Ilyen napnak számíthat még - ez azonban nem általános, hanem közösségenként változó - pl. többek között december 6 (Szent Miklós) és december 20 (Szent Ignác).

Elterjedt szokás a juliánus naptárt használó ortodoxoknál, hogy a világi naptár szerinti január 1-jén nincs böjti nap, bár ez a nap a juliánus naptár szerint december 19-re esik, azaz beleesik a Karácsonyi Böjtbe. Ez egyszerűen egy pragmatikus engedmény a világi Újév iránt. A nem-keresztény országokban élő ortodoxok azonban ezt az engedményt nem alkalmazzák.

A Karácsonyi Böjtnél szigorúbb Szűz Mária elszenderedésének böjtje, ez augusztus 1-14 között van. Az elnevezés igen fontos, mivel a keleti egyházak nem beszélnek Szűz Mária menybeviteléről a szó katolikus értelmében. A nyugati és a keleti dogma között itt értelmezésbeli különbség van. A keletiek szerint Mária - mint minden más ember - élete végén meghalt természetes halállal, majd a harmadik napon Isten feltámasztotta őt és felvitte a menybe. Ezzel szemben a nyugati hagyomány nyitva hagyja azt a kérdést, hogy meghalt-e egyáltalán Mária, s nem lett-e élete végén azonnal felvíve a menybe.

Szűz Mária elszenderedésének böjtje alatt minden nap szigorú böjti nap, kivéve a hétvégeket, melyek "csak olaj és bor" napok. Mivel erre az időszakra esik a 12 nagy ünnep egyike, augusztus 6 (Jézus színeváltozása), ezen a napon "hal engedélyezett" nap van.

Az Apostoli Böjt a legenyhébb. Minden szerda és péntek szigorú böjti nap, minden más nap pedig "hal engedélyezett" napok. A legtöbb közösségben Keresztelő Szent János napja (június 24) - mely mindig az Apostoli Böjt idejére esik akkor is "hal engedélyezett" nap, ha szerdára vagy péntekre esik.

Az Apostoli Böjt "furcsasága", hogy hossza változik. Végső napja mindig június 28 (június 29 Péter és Pál apostolok napja, az ő tisztelükre van a böjt is), kezdő napja pedig a Mindszentek (a Pünkösdvasárnapot követő első vasárnap) utáni hétfői nap. A Húsvét legkorábbi lehetséges dátuma a juliánus naptár szerint március 22 (= újjuliánus április 4), legkésőbbi lehetséges dátuma pedig április 25 (= újjuliánus május 8). Így az Apostoli Böjt lehető legkorábbi kezdőnapja május 18 (= újjuliánus május 31), lehető legkésőbbi kezdődnapja pedig június 21 (= újjuliánus július 4). Ebből az következik, hogy a juliánus naptárt használó ortodoxoknál az Apostoli Böjt hossza akár 42 nap is lehet, míg lehető legrövidebb időtartama alig 8 nap. A helyzet mégérdekesebb az újjuliánus naptárt használó ortodoxoknál. Esetükben az Apostoli Böjt legnagyobb lehetséges hossza 29 nap. A lehető legrövidebb hossza viszont NULLA, hiszen előfordulhat, hogy a böjt kezdőnapja a böjt utolsó napja utáni napra esik! Ilyenkor nincs Apostoli Böjt. Valójában ez történik minden olyan évben, amikor a Húsvét a juliánus naptár szerint április 20-25 közé (újjuliánus május 3-8) esik. Ez egyébként a juliánus naptárt használó ortodoxok egyik kritikai észrevétele az újjuliánus ortodoxok naptára ellen: miféle naptár az, mely időnként eltöröl egy teljes böjtöt!

S végül - de nem utolsósorban - a Nagyböjt. A Nagyböjt Húsvétot megelőző 7. hét hétfőjén kezdődik, s Húsvét napján ér véget, azaz 48 napig tart.

A Nagyböjtnek van egy háromhetes előkészítő szakasza is. A Nagyböjt előtti 3. hét teljesen böjtmentes, azaz szerda és péntek sem böjti nap ezen a héten. A Nagyböjtöt közvetlenül megelőző hét pedig - ez az egyedüli ilyen hét az évben - "tejtermék, tojás, hal engedélyezett" hét, azaz bármi fogyasztható húson és hústermékeken kívül.

A Nagyböjt alatt minden hétköznap szigorú böjt van, hétvégeken pedig "olaj és bor engedélyezett" nap. "Hal engedélyezett" nap kizárólag Virágvasárnap és március 25.

A nagyböjti böjtölés szigorú változata szerint teljes böjt tartandó Nagypénteken és a Nagyböjt első hetének hétköznapjain, oly módon hogy csak napi egy étkezés van ezeken a napokon, ill. még szigorúbb változatban csak a Nagyböjt első hetének szerdáján és péntekén fogyasztandó egy étel.

A felsoroltakon kívül van néhány egynapos böjt is, ezek:

- január 5. - azaz a Vízkereszt előtti nap,

- szeptember 14 - a Szent Kereszt felmagasztalása napja,

- augusztus 29 - Keresztelő Szent János lefejezésének napja.

Ezeken a napokon minden esetben szigorú böjt van, akkor is, ha hétvégére esnek.

Mindezen kívül ajánlott a böjtölés minden hívőnek, aki részt vesz a vasárnapi istentiszteleten, hogy ne egyen semmit reggeli felkelése és a mise vége közötti időben. Különösen azoknal ajánlott ez, akit részt vesz az eucharisztia szentségében. Kivételt képez a húsvéti eucharisztia, ez a böjtöt nem tartóknak is kifejezetten ajánlott.

Miafiziták (nem-khalkedóni ortodoxok)

Áttérve az ortodoxokról a miafizitákra (nem szeretem ezt a szót használni megnevezésként, de kénytelen vagyok, mert nincs rá jó magyar szó, angolul a terminológia a két csoportra Eastern Orthodox ésOriental Orthodox, de magyarra ez nem fordítható le sajnos). Megpróbálom a "nem-khalkedóni ortodox" kifejezést, hátha megtetszik valakinek...

Itt meg kell említeni, hogy a 6 elismert egyház között nagyobbak a különbségek a böjtölési szokásokat illetően, mint a 15 elismert ortodox egyház között.

Ami a naptárt illeti, a 6 egyház 3 csoportra osztható:

1. Az örmény egyház a gregoriánus naptárt használja (kivéve az örmény egyház egyik autonóm alegyházat, mely a juliánust használja ma is),

2. A szír egyház a juliánus naptárat használja a mozgó dátumú ünnepekre, s a gregoriánust a fix dátumú ünnepekre, az indiai egyház kizárólag a gregoriánust minden ünnepre.

3. Az etióp és az eritreai egyház az etióp naptárat, a kopt egyház a kopt naptárat használja. Az etióp és a kopt naptár rendszere egyezik egymással, csak más a hónapok neve és más az évek számozása: az etióp naptárban az évek számozása 276-tal több - így a két naptár között az átmenet nem jelent semmilyen gondot, csupán egy egyszerű kivonási vagy hozzáadási művelet az egész. A számozás különbsége miből adódik? A kopt naptár 1. éve Diocletianus római császár uralkodásának kezdeti éve (284a gregoriánus naptár szerint), aki az utolsó nagy keresztényüldözést hajtotta végre a Római Birodalomban, s kölönösen Egyiptomban volt sok az áldozat, a kopt mártírok emlékére így a császár uralkodásának kezdőéve lett a naptár kezdete. Az etióp naptár kezdeti éve pedig a gregoriánus számítás szerinti 8. év, ugyanis erre az időpontra számították ki az etióp naptár készítői Jézus születésének idejét. (Később - mint a juliánus naptár esetében is egyébként - ez az időpont tévesnek bizonyult, de a naptáron utólagosan már nem változtattak.)

Mindkét naptár a juliánus naptár rendszerét használja: azaz minden negyedik év szökőév, s nincsenek ez alól kivételek. A hónapok elrendezése azonban más: az év 13 hónapból áll, melyek közül az első 12 hónap egyformán 30-napos, míg az utolsó hónap 5- vagy 6-napos, attól függően, hogy az illető év szökőév-e. Az év kezdete a gregoriánus naptár szerinti szeptemberben van.

Az etióp/kopt naptár szerinti ünnepszámítás egyezik a juliánus naptáréval, azaz pl. Karácsony a negyedik hónap (kopt: kojak, etióp: tahsas) 29. napján van, ez egyezik a juliánus naptár szerinti december 25-tel (gregoriánus: január 7), azonban 2100-tól az etióp/kopt naptár 4. hónapjának 29. napja már "csúszni" fog - a juliánus naptárral együtt - a gregoriánushoz képest egy napot, azaz Karácsony már a gregoriánus naptár szerinti január 8-án lesz. A továbbiakban nem az egyébként szinte mindenki számára értelmezhetetlen etióp/kopt dátumot fogom megadni, hanem a gregroriánus naptár szerinti dátumot a jobb érthetőség kedvéért.

Az érdekesség kedvéért álljon itt példaként a különböző naptárakra az eheti jeles nap, a 2010-es nyár első napja:

- a gregoriánus és az újjuliánus naptár szerint: 2010 június 21,

- a juliánus naptár szerint: 2010 június 8,

- a kopt naptár szerint: 1726 szane (tizedik hónap) 14,

- az etióp naptár szerint: 2002 paoni (tizedik hónap) 14.

A szír egyházban 5 böjti időszak van:

- Adventi Böjt - december 15-24. Az általános böjtölési szabályok érvényesek, lásd lejjebb.

- Ninivei Böjt - Jónás próféta emlékére. A Nagyböjt kezdete előtti 3. héten hétfőtől szerdáig. Szigorú betartása esetében e három napon teljes böjt van, a hívők semmit sem esznek és semmit sem isznak. Enyhített változatában csak napkeltétől napnyugtáig kell tartózkodni az evéstől, s víz iható ebben a napszakban is. (A muszlimok innen vették át egyébként a napkeltétől napnyugtáig való böjt szokását, melyet böjti időszakukban gyakorolnak.)

- Nagyböjt - a khalkedóni ortodox szabállyal egyező időtartamban, azonban létezik egy enyhített változat is, melyben csak a Nagyböjt első és utolsó hetén van böjt. Az általános böjtölési szabályok érvényesek, lásd lejjebb. Viszont van egy szigorított változat is, mely a növényi eredetű ételek közül nem engedélyezi az édes ételeket sem.

- Apostoli Böjt - június 26-28. Az általános böjtölési szabályok érvényesek, lásd lejjebb.

- Szűz Mária böjtje - augusztus 10-14. Az általános böjtölési szabályok érvényesek, lásd lejjebb.

Minden héten a szerda és a péntek böjti nap, kivéve a Húsvét és a Pünkösd közti időszakot, a Karácsony és Vízkereszt közti időszakot, ezen kívül a Ninivei Böjt és a Nagyböjt közötti időszakban csak a szerdai nap böjti nap, a pénteki nap nem.

A szerdai és pénteki böjtnek is van enyhített változata: ennek értelmében aki nem tudja betartani a napnyugtáig tartó böjtöt, az böjtölhet csak délig.

A szír egyházban a böjtnek két alapváltozata van:

1. tartózkodás a böjti napokon minden ételtől napkelte és napnyugta között, s a nap többi részében pedig kizárólag növényi eredetű táplálék és csak víz vagy más alkoholmentes ital fogyasztása,

2. akik nem tudják a fentieket betartani, de böjtölni szeretnének, azok számára: tartózkodás az állati eredetű termékektől kizárólag nagkelte és napnyugta között.

Szombaton és vasárnap teljes böjtöt tartani nem szabad, böjti időszak alatt sem, így hétvégén napkeltétől napnyugtáig is fogyasztandó növényi eredetű étel és víz (alkoholmentes ital), sőt ez kötelező, a hétvégi böjt bűnnek számít (kivéve: Húsvétszombatot, amikor szabad a teljes böjt). Amennyiben a hívő vasárnap részt vesz a misén, úgy azon a napon a mise végéig nem eszik és iszik semmit.

Sajátos szabály, hogy egyetlen böjt sem kezdődhet vasárnapi napon, így ha a böjt első napja vasárnapra esik, a böjt egy nappal rövidül és hétfőn kezdődik.

Fontos szabály, hogy a napokat nem éjféltől éjfélig számítják, hanem napnyugtától napnyugtáig. Azaz pl. a szerdai böjt nem szerda 0-24 óra között tart, hanem kedden napnyugtától szerdán napnyugtáig.

Az indiai egyházban 7 böjti időszak van:

- Adventi Böjt - december 1-24.

- Ninivei Böjt - a Nagyböjt kezdete előtti 3. héten hétfőtől szerdáig.

- Pünkösdi Böjt - Jézus menybemenetele és Pünkösd között. Ez a böjt csak az indiai egyházban fordul elő, más egyházakban ismeretlen.

- Nagyböjt - a khalkedóni ortodox szabállyal egyező időtartamban, a böjt teljes időszaka alatt napi egy étkezés ajánlott.

- Apostoli Böjt - június 16-28. 13 napig tart, mivel így emlékeznek meg Jézusról és 12 apostoláról.

- Szűz Mária böjtje - augusztus 1-14 és szeptember 1-7.

Minden héten a szerda és a péntek böjti nap, kivéve a Húsvét és Jézus menybemenetele közti időszakot, valamint egyes nagyobb ünnepnapokat, melyek szerdára vagy péntekre esnek.

Szombaton és vasárnap teljes böjtöt tartani nem szabad, böjti időszak alatt sem, kivéve: Húsvétszombatot.

A böjtölés minden esetben a teljesen növényi étrendet jelenti és a dohánytól, valamint - a bor kivételével - minden alkoholtól való tartózkodást. A növényi olaj használata engedélyezett. Böjti napon külön szabály, hogy tilos a szex.

Az kopt egyházban, az etióp egyházban és az eritreai egyházban van az összes apostoli keresztény egyház közül a legtöbb böjti nap, a legszigorúbb szabályokkal. Mivel a szabályok teljesen azonosak, együtt nézzük a három egyházat. 5 böjti időszak van (amit 7-nek is számolnak, mivel a Nagyböjt 3 önálló részből áll):

- Adventi Böjt - 43 nap, november 25 és január 6 között.

- Jónás Böjtje - a Nagyböjt kezdete előtti 3. héten hétfőtől szerdáig.

- Nagyböjt - 55 napi tart, melyből az első 7 nap előkészítő böjt, az utolsó 6 nap a Fényes Hét böjtje (Húsvét hetében hétfőtől szombatig), s a közbenső időszak maga a szűk értelemben vett Nagyböjt.

- Apostoli Böjt - hossza változik. Végső napja mindig június 28, kezdő napja pedig a Mindszentek (a Pünkösdvasárnapot követő első vasárnap) utáni hétfői nap.

- Szűz Mária böjtje - augusztus 7-21.

Ezeken kívül egynapos böjt a Vízkereszt (január 19) előtti nap. Amennyiben ez a nap szombatra vagy vasárnapra esne, úgy az azt megelőző pénteki napon kell böjtölni.

Minden héten a szerda és a péntek böjti nap, kivéve a Húsvét és Pünkösd közti időszakot.

Szombaton és vasárnap teljes böjtöt tartani nem szabad, böjti időszak alatt sem, kivéve: Húsvétszombatot.

A böjtölés alapesetben a teljesen növényi étrendet jelenti. Kivételt képez az Apostolu Böjt és az Adventi Böjt alatti napok szerda és péntek kivételével, valamint Virágvasárnap napja, amikor hal fogyasztása engedélyezett. A növényi olaj használata mindig engedélyezett.

Az ajánlott böjti rend böjti napokon az, hogy 0 órától napnyugtáig teljes böjt tartandó, s az engedélyezett böjti étel csak napnyugtától éjfélig fogyasztható. Azonban - ha a hívő nem tudja betartani a teljes böjtöt - a teljes böjt elhagyható teljesen vagy részlegesen napnyugta előtt is, a részleges elhanyás előtt az értendő, hogy csak délután 3-ig vagy csak délig tart az esetben a teljes böjt. Nagypénteken mindenképpen erősen ajánlott a teljes böjt szigorú betartása a nagypénteki mise végéig.

Ajánlott, de nem kötelező, a szextől való tartózkodás a böjti napokon.

Amikor a hívő részesül az eucharisztiában, előtte mindenképpen 9 órányi teljes böjt tartandó.

Az örmény egyház esetében az egyes egyházközségek maguk döntenek a böjtökről. Általános szabályok szerint a következő böjti időszakok vannak:

- Adventi Böjt - december 29-től január 5-ig, ez valójában a Vízkereszt (január 6) ünnepéhez kapcsolódik. Mivel - ebben az örmény egyház egyedülálló - Karácsony mint önálló ünnep nem létezik az egyházban, Jézus születését Vízkeresztkor ünneplik.

- Nagyböjt - a khalkedóni ortodox szabállyal egyező időtartamban.

- Krisztus Színeváltozásának Böjtje - hét nap az ünnep előtt, időpontja változó***, mivel Krisztus színeváltozásának napja az örmény egyházban a Húsvét utáni 14. vasárnap.

- Szűz Mária böjtje - augusztus 8-14.

- Szent Kereszt Felmagasztalásának Böjtje - szeptember 7-13.

Minden héten a szerda és a péntek böjti nap, kivéve a Húsvét és Pünkösd közti időszakot, valamint egyes nagyobb ünnepnapokat, melyek szerdára vagy péntekre esnek.

Vasárnap és szombaton teljes böjtöt tartani nem szabad, böjti időszak alatt sem.

A böjtölés minden esetben a teljesen növényi étrendet jelenti. A növényi olaj használata engedélyezett. A teljes böjt kizárólag kenyeret és vizet jelent.

Az örmény egyház szokásai sokban különböznek a többi ortodox (khalkedóni és nem-khalkedóni) egyháztól. Ennek oka, hogy az egyház székhelye csak rövid ideig volt része a Római Birodalomnak, így a Római Birodalmon belül kialakult keresztény nem hatottak az örményekre. Így sok mindenben ősibb szokások maradtak meg az örményeknél. Ennek egyik jele a már említett Karácsony-kérdés. Ugyanez mondható el a harmadik keleti irányzatról, a nesztoriánusnak is nevezett asszír kereszténységről, mely szintén mindvégig a Római Birodalmon kívül fejlődött, így méginkább a keresztény szokásosok legősibb változatát őrzi.

Nesztoriánusok (asszír keresztények)

- Adventi Böjt - december 1-23, kizárólag növényi eredetű táplálék.

- Vízkereszti Böjt - január 3-5. Kizárólag növényi eredetű táplálék és hal fogyasztható.

- Ninivei Böjt - a Húsvét előtti 9. héten hétfőtől szerdáig (kezdőnap tehát a Nagyböjt kezdete előtt 20 nappal). Kizárólag növényi eredetű táplálék. Teljes böjt napnyugtáig, vagy mérsékelt formában délután 3-ig vagy legalább délig.

- Nagyböjt - 49 napig tart, kezdete a Húsvét előtti 7. vasárnap, vége Húsvétszombat. Kizárólag növényi eredetű táplálék. Teljes böjt napnyugtáig, vagy mérsékelt formában délután 3-ig vagy legalább délig - kivéve Nagypénteket, amikor legalább délután 4-ig kötelező a teljes böjt és Nagyszombatot, amikor a teljes böjt napnyugtáig tartandó. A Nagyböjt idejére eső vasárnapokat, amikor a teljes böjt csak a mise végéig tart.

- Apostoli Böjt - június 15-28. Kizárólag növényi eredetű táplálék és hal fogyasztható.

- Szűz Mária böjtje - augusztus 1-14. Kizárólag növényi eredetű táplálék.

Amikor a hívő részesül az eucharisztiában, előtte mindenképpen teljes böjt tartandó éjféltől.

Minden héten a szerda és a péntek böjti nap, kivéve a Húsvét és Pünkösd közti időszakot.

Vasárnap teljes böjtöt tartani nem szabad, böjti időszak alatt sem.

____________

Megjegyzések:

* Az újjuliánus naptár 2800-ig egyezik a gregoriánus naptárral, ezért mondom, hogy de facto egyezik vele. Valójában az 1923-ban létrehozott újjuliánus naptár pontosabb a gregoriánus naptárnál. A különbség a szökőévek számításában van. Míg a gregoriánus naptárban minden negyedik év szükőév, kivéve minden századik évet, azonban kivéve minden négyszázadik évet (tehát 1900 és 2100 nem szökőév, de 2000 az volt), addig az újjuliánus naptárban szintén minden negyedik év szökőév, s szintén minden századik nem az, azonban ez alól kivétel nem minden 400-zal osztható év, hanem minden olyan év, mely 900-zal osztva 200 vagy 600 maradékot eredményez. Így az első különbség 2800-ban fog bekövetkezni, mely a gregoriánus naptár szerint szökőév lesz, az újjuliánus szerint viszont nem.

** A 12 nagy ortodox (khalkedóni ortodox) ünnep:

fix dátumú ünnepek:

- szeptember 8 - Szűz Mária születésnapja (mindig böjti időszakokon kívülre esik),

- szeptember 14 - Szent Kereszt felmagasztalása (mindig böjti időszakokon kívülre esik),

- november 21 - Szűz Mária bemutatása (mindig a Karácsonyi böjt idején van),

- december 25 - Karácsony (mindig böjti időszakokon kívülre esik),

- január 6 - Vízkereszt (mindig böjti időszakokon kívülre esik),

- február 2 - Krisztus bemutatása a templomban (mindig böjti időszakokon kívülre esik),

- március 25 - Örömhírvétel (mindig a Nagyböjt idejére esik),

- augusztus 6 - Krisztus színeváltozása (mindig Szűz Mária böjtje idején van),

- augusztus 15 - Szűz Mária elszenderülése (mindig böjti időszakokon kívülre esik),

mozgó dátumú ünnepek:

- Virágvasárnap (Húsvét előtti hét vasárnapja) (mindig a Nagyböjt idejére esik),

- Mennybemenetel (Húsvét utáni 40. nap) (mindig böjti időszakokon kívülre esik),

- Pünkösd (Húsvét utáni 50. nap) (mindig böjti időszakokon kívülre esik).

*** Az örmény egyházi naptárban 6 ünnep kivételével minden ünnep mozgó dátumú. A 6 fix dátumú ünnep:

- január 6 - Jézus születés / Vízkereszt,

- február 14 - Krisztus bemutatása a templomban,

- április 7 - Örömhírvétel,

- szeptember 8 - Szűz Mária születésnapja,

- november 21 - Szűz Mária bemutatása,

- december 9 - Szűz Mária fogantatása.

Forras: http://bircaman2.nolblog.hu

Max Lucado: Mese a foltmanókról

A foltmanók kicsi, fából készült emberkék voltak. Mindannyian Éli fafaragómester keze alól kerültek ki. A mester műhelye messze fent a hegyen állt, ahonnan szép kilátás nyílt a foltmanók kicsiny falujára. Mindegyik manó másmilyen volt. Egyiknek nagy volt az orra, a másiknak a szája. Némelyek magasak voltak, mások pedig alacsonyak. Egyesek kalapot hordtak, míg mások kabátot viseltek. Két dolog azonban közös volt bennük: ugyanaz a fafaragó készítette õket, és ugyanabban a faluban laktak. A foltmanók egész életükben minden áldott nap matricákat osztogattak egymásnak. Minden manónak volt egy doboza tele arany csillag matricákkal, és egy másik doboza tele szürke pontokkal. Naphosszat a falut járták és mást sem csináltak, mint csillagokat vagy pontokat ragasztgattak egymásra. A csinosak és jóvágásúak, akik szépen csiszoltak és fényesre festettek voltak, mindig csillagot kaptak. De akik érdes fából készültek, vagy már pattogott róluk a festék, azok bizony csak szürke pontra számíthattak. A tehetségesek is csillagot kaptak. Némelyikük könnyedén a feje fölé emelt hatalmas fa rudakat vagy átugrott magas dobozok fölött. Mások bonyolult szavakat használtak vagy gyönyörű dalokat énekeltek. Őket mindenki elárasztotta csillaggal. Némely foltmanónak egész testét csillagok borították! Persze mindig nagyon jól érezték magukat, mikor csillagot kaptak. Így aztán újabb és újabb dolgokat találtak ki, hogy ismét kiérdemeljék a csillagot.

Mások viszont nem voltak olyan ügyesek. Nekik mindig csak szürke pont jutott. Pancsinelló is ilyen foltmanó volt. Próbált magasra ugrani, de mindig csak nagyot esett. Erre persze rögtön köréje gyűltek néhányan, hogy ráragasszanak egy-egy szürke pontot.Néha eséskor megkarcolta a testét. Ilyenkor újabb pontokkal halmozták el. Aztán, ha megpróbálta kimagyarázni az esetet, biztos valamit bután fogalmazott meg, amiért persze még több pontot ragasztottak rá. Egy idõ után olyan sok szürke pont lett rajta, hogy már az utcára sem mert kimenni. Félt, hogy valamit megint elügyetlenkedik, például elfelejt sapkát húzni, vagy belelép egy tócsába, és ezzel még több rossz pontot szerez. Sõt, néha már minden ok nélkül is ráragasztottak egy-egy szürke pontot, pusztán azért, mert látták, már úgyis olyan sok van rajta. "Sok szürke pontot érdemel – mondogatták egymásnak. - Õ aztán tényleg nem jó foltmanó!" Egy idõ után maga Pancsinelló is elhitte ezt. "Nem vagyok jó foltmanó" - gondolta.

Amikor nagy ritkán kiment az utcára, csak olyan manókkal lófrált, akiken szintén sok szürke pont volt. Köztük jobban érezte magát. Egy nap találkozott egy olyan manóval, aki egészen más volt, mint a többi. Nem volt rajta sem csillag sem pont. Egyszerűen foltmanó volt. Lúciának hívták. Nem mintha az emberek nem ragasztottak volna rá matricákat - csak azok egyszerűen nem maradtak meg rajta! Némely manó emiatt felnézett rá, és ragasztott rá egy csillagot. De a csillag leesett! Mások lenézték, mert nem volt egy csillaga sem, és raktak rá egy szürke pontot. Ám az is leesett!

"Én is ilyen akarok lenni!- gondolta Pancsinelló. -Nem akarom, hogy mások jeleket rakjanak rám!" Megkérdezte a matrica nélküli famanót, hogyan lehetséges, hogy neki nincs egyetlen matricája sem. "Ó, nem nagy ügy! - válaszolta Lúcia. - Egyszerűen csak minden nap meglátogatom Élit." "Élit?"

"Igen, Élit a fafaragót. Jót ücsörgök a műhelyében." "De miért?" "Majd megtudod! Menj el hozzá, fel a hegyre!" Ezzel a matrica nélküli manó megfordult és elment. "Szerinted egyáltalán szóba áll majd velem?" - kiáltott utána Pancsinelló. De Lúcia ezt már nem hallotta meg. Így aztán Pancsinelló hazament. Leült az ablak elé és nézte, hogyan rohangálnak ide-oda a manók csillagokat és szürke pontokat osztogatva egymásnak. "Ez így nincs rendjén" - suttogta, és elhatározta, hogy elmegy Élihez. Felkapaszkodott a hegytetõre vezetõ keskeny ösvényen, és belépett a nagy műhelybe. Szeme-szája elállt a csodálkozástól az óriási bútorok láttán. A hokedli a feje búbjáig ért. Lábujjhegyre kellett állnia, hogy rálásson a munkapadra. A kalapács nyele olyan hosszú volt, mint az õ karja. Pancsinelló nyelt egy nagyot, és elindult kifelé. Ekkor meghallotta a nevét. "Pancsinelló!" - hallatszott egy mély, erõs hang. Pancsinelló megállt. "Pancsinelló! Örülök, hogy látlak! Gyere közelebb, hadd nézlek meg! "Pancsinelló lassan megfordult és ránézett a nagydarab, szakállas mesterre. "Te tudod a nevemet?" - kérdezte a kis manó. "Persze, hogy tudom! Én alkottalak!" Éli lehajolt, felemelte és maga mellé ültette a padra. "Hm" - szólalt meg a mester elgondolkozva, miközben a szürke pontokat nézte. " Úgy látom, gyűjtöttél néhány rosszpontot!" "Nem akartam, Éli! Tényleg nagyon próbáltam jó lenni!"

"Gyermekem, elõttem nem kell védekezned, én nem foglalkozom azzal, mit gondolnak rólad a foltmanók."
"Tényleg?" "Tényleg. És neked sem kellene. Hát kik õk, hogy jó vagy rossz pontokat osztogassanak? Ők is ugyanolyan foltmanók, mint te. Amit õk gondolnak, az semmit sem számít, Pancsinelló. Csak az számít, amit én gondolok. És szerintem te nagyon értékes manó vagy!" Pancsinelló felnevetett. "Én értékes?! Ugyan mitõl? Nem tudok gyorsan járni. Nem tudok magasra ugrani. A festék repedezik rajtam. Mit számítok én neked? "
Éli Pancsinellóra nézett, rátette a kezét a kis favállakra, majd nagyon lassan így szólt:
"Az enyém vagy! Ezért vagy értékes nekem." Pancsinellóra még soha senki nem nézett így - különösen nem az, aki alkotta õt. Nem is tudta, mit mondjon. "Minden nap vártam, hogy eljössz!" - folytatta Éli.
"Azért jöttem el, mert találkoztam valakivel, akin nem voltak matricák"- mondta Pancsinelló
"Tudom. Mesélt rólad." "Rajta miért nem tapadnak meg a matricák?"

A fafaragó nagyon kedvesen beszélt: "Azért, mert elhatározta, hogy neki fontosabb, amit én gondolok róla, mint az, amit mások. A matricák csak akkor ragadnak rád, ha hagyod."
"Micsoda?"
"A matricák csak akkor ragadnak rád, ha fontosak neked. Minél jobban bízol az én szeretetemben, annál kevésbé aggódsz a matricák miatt. Érted?"
"Hát, még nem nagyon..."
Éli elmosolyodott. "Idõvel majd megérted. Most még tele vagy szürke pontokkal. Egyelõre elég, ha minden nap eljössz hozzám, hogy emlékeztethesselek rá, mennyire fontos vagy nekem."
Éli letette Pancsinellót a földre.
"Ne felejtsd el - mondta, miközben a foltmanó elindult az ajtó felé -, hogy nagyon értékes vagy, mert én alkottalak! És én sohasem hibázom!" Pancsinelló nem állt meg, de magában ezt gondolta: "Azt hiszem, komolyan mondja! "
És miközben ezt gondolta, már le is gurult róla egy szürke pont.

Pillangó

Egy nap egy kis pillangó látszott egy félig nyitott selyemgubóban.
Egy férfi ült és nézte a pillangót néhány óráig, ahogy küzdött, hogy testét kiszabadítsa a kis lyukon keresztül.
Aztán úgy tűnt, a folyamat teljesen megállt.
Úgy látszott, mindent megtett, amit tudott, és semmi többre nem képes.
A férfi eldöntötte, segít a pillangónak: fogott egy ollót és kinyitotta a selyemgubót.
A pillangó könnyen kijutott.
De a teste összeaszott volt, gyenge és a szárnyai összezsugorodtak.
A férfi tovább nézte, mert várta, hogy bármelyik pillanatban kinyílhatnak a szárnyak, megnőnek,
kitárulnak és képesek lesznek elvinni a pillangó testét,
szilárdak és erősek lesznek.
Semmi nem történt!
A pillangó az életét ebben a gyenge testben, összeaszott szárnyakkal töltötte.
Soha nem volt képes repülni.
Amit a férfi, az ő kedvességével és jóindulatával nem értett, hogy a szűk selyemgubó és a küzdelem a
szűk nyíláson keresztül szükséges a pillangónak, ez a természetes útja, hogy a pillangó kiszabadítsa testét a
selyemgubóból, szárnyaival képes legyen repülni.
Néha pontosan a nehézségekre van szükségünk az életben.
Ha hagyjuk az életünket akadálytalanul folyni, ez megbénít minket.
Nem leszünk erősek, amikor annak kell lennünk.
Nem fogunk tudni repülni.
Kértem Erőt. . . és kaptam nehézségeket, amelyek erősség tesznek.
Kértem Bölcsességet. . . és kaptam problémákat, hogy megoldjam őket.
Kértem Jómódot. . . és kaptam agyat és izmot, hogy dolgozzak.
Kértem bátorságot. . . és kaptam akadályokat, hogy legyőzzem azokat.
Kértem Szerelmet. . . és kaptam bajban lévő embereket, hogy segítsek.
Kértem Jóindulatot. . . és kaptam lehetőségeket.
Semmit nem kaptam meg, amit akartam. . . De mindent megkaptam, amire szükségem volt.
Éld az életet félelem nélkül, nézz szembe az akadályokkal, tudd, hogy képes vagy legyőzni őket.

A Socratic Dialogue

(This is based on a discussion with a highly intelligent friend of mine who, like most, was indoctrinated in liberal ideas and has not had time to think them through. Socrates serves in place of myself and two others, and the idealized Bret serves for my friend and four others.)

Bret: Greetings, Socrates. I am told you believe that democracy is bad, and aristocracy is good.

Socrates: So you believe democracy is the best good - can you tell me why?

Bret: The individual is the most important good, and democracy allows the individual to express themselves and have the most power against societies that can cause them harm, through representation. It is freedom for the individual, and that is the highest goal of an advanced society.

Socrates: That sounds well enough. But tell me - if an individual were to develop a virus that would eliminate all of humanity, would you stop him?

Bret: Certainly. He would be impeding the rights of individuals, and would have to be stopped.

Socrates: Even though he has the right to freedom, and to express himself?

Bret: His expression of self would prevent others from having the same freedom, so in the name of the collective, we would deny it to him.

Socrates: So if the individual is doing something destructive to the whole, it must be prevented?

Bret: Obviously, if it restricts the freedom of the whole.

Socrates: What if the individual was using his freedom to create a political state which would restrict the freedom of the whole?

Bret: He would have to be restricted.

Socrates: So if one individual were using his freedom to restrict the freedom of the whole, he would be restricted. What if more than one individual were doing so?

Bret: They would also, have to be restricted.

Socrates: What if these individuals did not know their vote would restrict the freedom of the whole?

Bret: They would still have to be restricted.

Socrates: What if these individuals constituted a majority?

Bret: If the democracy were to keep existing, they would have to be restricted.

Socrates: But then there must be someone to restrict them?

Bret: Yes, a wise leader.

Socrates: So how is this different from a king?

Bret: Well, the people have freedom.

Socrates: But only to choose what is already chosen, namely democracy?

Bret: Anything else restricts the freedom of others.

Socrates: And to keep them from this fate they need - a king?

Bret: No, an elected leader.

Socrates: But if they do not know when their decisions will restrict the freedom of the whole, how can they pick the right elected officials?

Bret: If they do not, they will lose their freedoms.

Socrates: But with a king, they always have freedoms?

Bret: Except to choose a leader!

Socrates: But we've already established that they cannot know if they are choosing a leader who will restrict freedom of the whole, or not, and that if they choose the wrong options, they must be restricted. Therefore, do they really have the freedom to choose a leader?

Bret: Well, it's freedom within limits.

Socrates: It seems to me a king offers the same limited freedom, and removes the chance of the people making choices they do not understand. Supposing that people today are voting for something that would restrict the freedoms of the whole in, say, 500 years, and once it is voted for, nothing can change that course?

Bret: Of course that would have to be changed. Through education, or something of that nature.

Socrates: What if education didn't work - if it was something so complex the average person could not understand it?

Bret: Then their vote would be restricted.

Socrates: So if someone is voting for something that in the far future would necessarily limit freedoms for the whole, their vote would be restricted?

Bret: Yes.

Socrates: Yet democracy, in order to preserve itself from bad votes, must limit freedom of the whole. Do you agree?

Bret: Of course.

Socrates: And votes which restrict freedom of the whole must be limited?

Bret: Yes.

Socrates: Does that include... voting for democracy?

(Democracy is a paradox: people voting on things they do not understand, in order to achieve paradoxical goals such as the freedom to have unfreedom. It does not function, except as an appeasement to the masses, who believing they are "free" will ignore the behind-the-scenes machinations of commerce.)

Örkény István - A fogyasztói társadalom lélektani anatómiája

Gyönyörű délután. New York felhőkarcolói közt átsüt a lenyugvó nap. A 2. sugárúton sétálok. Jól érzem magam. Nincs hiányérzetem. Lelki egyensúlyom teljes. Van ugyan pénzem, de nincs vásárolhatnékom. Vegyek egy fagylaltot? Még arra sincs szükségem. Mindenem megvan, ami kell. Most jön a fordulat. Sétálok tovább, de most már a 86. utcában. Egy kirakat előtt valami megállít. De mi? Rádiók, lemezjátszók, televíziók és magnetofonok. Nem érdekel. Csupa olyan portéka, aminek odahaza – már régóta birtokosa vagyok. Az ám! De a kirakat közepén kivilágított reklámtábla.

CSAK MI!

CSAK MA!

CSAK ÖNNEK!

Elolvasom. Még egyszer. Még egyszer. Régóta rájöttem már, hogy minden, amit az ember létrehoz, lehet selejt, lehet tucatáru, de lehet műremek is. Ez a hat szó – a reklámszövegek szintjén – fölér a Vörös Rébékkel vagy Goethe valamelyik római elégiájával. Csak egy célja volt: az, hogy odanézzek. Nem nagy igény, de a célját elérte; a maga nemében tökély, mint festményben a Mona Lisa. Remekmű tehát, a javából. Közelebb lépek. A tábla alatt, egy kis márványlapon, apró kis készülék. Elfér az ember tenyerén. Akkora, mint két gyufásskatulya, illetve még annál is laposabb. Mi lehet ez? Még közelebb lépek.

Elektronikus számológép.

Elvégzi az összes alapműveleteket.

Ára: 8 dollár.

Kétéves garancia!

Számológép tehát. Sőt, elektronikus számológép. Egy kissé megszédülök. Miért nincs nekem elektronikus számológépem? Igaz, munkám, az írás mestersége, nem nagyon igényel számítgatást. De ki lát a jövőbe? Hátha egyszer égető szükségem lesz rá, hogy összeadjak, kivonjak, szorozzak, osszak, és majd verem a fejemet a falba, hogy nincs elektronikus számológépem. Mit tegyek? Megvegyem? 8 dollár az ára. Budapesten egy fél cipőt se kapok érte, itt viszont ezt a kis csodát, kétéves garanciával. Már nem is gondolkozom. Meglódulok, mintha egy mágnes rántására. Benyitok, köszönök. Négy eladó fogad. Fogad? Nem jó szó. Úgy mosolyognak rám, mintha régóta várták volna jöttömet. Úgy üdvözölnek, mint egy eucharisztikus kongresszuson a pápai legátust. Két lány, egy kövér asszony, egy szép szál néger. Mindenki feláll, mindenki mosolyog, úgy látszik, vonzó jelenség vagyok. Talán árad belőlem valami varázs, vagy talán szebb vagyok, mint hittem, olyan szép, mint ez az atléta termetű néger fiatalember, aki széket húz oda, előzékenyen leültet, körülmutat a boltban, s érdeklődik, mi az óhajtásom.

– Egy nyolcdolláros számológépet kérek.

Már hozza is. Bemutatja, mit tud a készülék. Nyomogatja a parányi billentyűket, oszt, szoroz, kivon és összead. Átadja, próbáljam ki én is. Lázasan nekilátok. A gép hibátlanul működik. Beteszik a tokjába, átadják a használati utasítást, vele a kétéves garanciát. A szép néger az ajtóig kísér; ott, csak úgy odavetve, megemlíti:

– Mondanom se kell, hogy tizedes törtekkel éppúgy működik, mint az egész számokkal. Másfelől viszont – teszi hozzá – memóriája, ugyebár, nincs.

Ha nincs, hát nincs. Én is megvagyok valahogy, pedig az emlékezőtehetségem a nullával egyenlő. És különben is: minek egy számológépnek memória?

Hazamegyek. Előveszem, bemutatom a készülék csodáit a feleségemnek. Moziba készültünk, de otthon maradunk. Kivonunk, szorzunk. Tizedes törteket tizedes törtekkel osztunk. Boldogan fekszem le aludni. Reggel boldogan ébredek, s csak lassan lopózik egy kis kétely a szívembe. Jó, jó. Szép, szép. Ezen a világon semmi sem hibátlan. De miért nincs ennek a gépnek memóriája? Bevallom ugyan, hogy sejtelmem sincs, mire használná a memóriáját, de ha lehetne memóriája, miért nincs neki? Tudom, hogy odahaza még így is csodájára járnak majd a barátaim, de mit szólnak, ha rájönnek, hogy az enyémnél tökéletesebb számológépek is vannak?

Rossz a lelkiismeretem; végül is, az ember egyszer vásárol magának számológépet, de az az egy legalább hibátlan legyen. Nincs maradásom. Lemegyek az utcára, zsebemben a számológéppel. Kétszer körülsétálom a blokkot. Végül benyitok. Barátom, a néger, aggódó arccal siet felém.

– Uram! Ön visszajött? Csak nincs valami baj? Ha bármi panasza van, kicseréljük a gépet, bár ilyen eset még sohasem fordult elő.

- Nincs panaszom. De ha lehetne, kicserélném egy olyanra, amelyiknek
memóriája is van.

– Tessék, parancsoljon. Ha ráfizet három dollárt, adunk egy még kiválóbb
készüléket, mely egyébként gyököt is von, és hatványozni is tud.
Ráfizetek. Kapok egy másik gépet, mely az előzőnél már valamivel nagyobb. Körülbelül akkora, mint Jókai Mór Az új földesúr című regénye. De gyököt von, hatványra emel, és van memóriája is, amit a szomszédos bajor söröző asztalán mindjárt ki is próbálok. És nem ér csalódás! Csak egy billentyűt kell lenyomni, és az imént elvégzett műveletet (még a gyökvonást is) a kis fénylő számsoron visszahozza a feledésből (potom három dollárért) az én elektronikus számológépem. Büszke vagyok, elégedett, kiegyensúlyozott: egy kis ráfizetéssel bearanyozták ezt a napomat. De csak a napomat. Este ugyanis a feleségem megjegyezte:

– Hogy fogjuk ezt átvinni a határon?

Tényleg. A másik belefért volna a szivarzsebembe, ez viszont az oldalzsebemből is kidagad. Nem lesz ebből baj? És ekkor, működésképtelen memóriám sötétjéből, hirtelen átviláglott egy kis napihír, amit a Népszabadságban olvastam egyszer. Hegyeshalomban, úgymond, lefüleltek egy osztrák utast, aki gépkocsijában egy tucat, egyenként 36.000 forint értékű számológépet akart a határom átcsempészni... Az persze nem hangzott rosszul, hogy amit én itt 11 dollárért vettem, az Hegyeshalomban harminchatezret ér.

Még ennek sem tudtam örülni; hiába, nem vagyok vérbeli csempész. Lefeküdtem.

Hánykolódtam. Rémképeket láttam. Magamat, amint a Ferihegyi repülőtéren belépek a vámhivatalba, könnyedén lépkedve, de nem sietve, ártatlanul mosolygó, de nem vigyorgó arccal. Mire megyek vele? A magyar vámtisztek roppant udvariasak, de becsaphatatlanok. És már hallottam is a New York-i éjszaka sötétjében:

„Kérjük azt a kedves utasunkat, akinek valami kidagad a zsebéből, szíveskedjék átfáradni a motozóba.”

Nagy nehezen elaludtam, de reggel verejtékben úszva ébredtem föl, és rögtön lesiettem a 86. utcába. Már régi barátként, úgyszólván családtagként üdvözöltek.

„A mi legkedvesebb számológépvevőnk” – mondta a kövér asszony a kasszában. Érdeklődtek, mi az óhajom. Óhajom, mondottam, egy olyan számológép, mely éppoly kicsi, mint a legelső volt, de azért van memóriája, tud gyököt vonni és hatványra emelni...

– Ne is folytassa, tisztelt uram – mondta az én néger barátom.

– Ha hajlandó ráfizetni még három dollárt, pontosan azt kapja, amit kíván.

Fizettem. Megkaptam. Beledugtam a szivarzsebembe, beültem vele a bajor sörözőbe. Kicsi volt, mint két gyufásskatulya, illetve még annál is laposabb. Szoroz és oszt, gyököt von, hatványra emel. Még egy sört ittam. Révbe értem. Megszereztem valamit, amire sose vágytam, de most megvan, s enyém a világ. Visszatettem a szivarzsebembe; ott lesz majd akkor is, amikor minden feltűnés nélkül átsétálok a ferihegyi vámtisztek között. Ott is volt. De akár ott se lett volna! Útközben, New York és Budapest között, előbb elhidegültem iránta, aztán kiábrándultam belőle, a végén valósággal megutáltam. Vesztemre ugyanis még odaát, a tengerentúli repülőtéren megvettem a New York Post című délutáni lapot. Fellapozom, s az első, ami a szemembe ötlik, egy hirdetés

VEGYEN KORSZERŰ SZÁMOLÓGÉPET!

Új gyártmányunk, a HP-32E

NYOLC MEMÓRIÁVAL RENDELKEZIK!

Megdermedtem, fává lettem abban a szempillantásban. S ez még semmi! A HP-32E negyvenkét műveletre előre beprogramozható. Ráadásul föltételes és variábilis programokat is megold, sőt – és ez a teteje mindennek! – az eredmény nemcsak a világító számlapján Ieolvasható, hanem a beletáplált papírszalagon maradandó módon megörökíthető. Összehajtottam az újságot, s azt kérdeztem magamtól: ha ez igaz, van-e még, amiért élnem érdemes? És rájöttem: Csak jussak vissza néger barátomhoz a 86. utcába, ahol szeretnek, megbecsülnek, ízlésemet, igényeimet ismerik. Igaz, egy ilyen utazás költséges, de ha itthoni barátaim – esetleg e sorok valamelyik nagyrabecsült olvasója – megvenné kiváló minőségű számológépemet (ára 36.000 forint), akkor felszállnék a legközelebbi New York-i gépre, s a 86. utcában, újabb ráfizetéssel beszereznék egy HP-32E-t. Esküvel fogadom, hogy hátralévő időmben se ráfizetéssel, sem anélkül nem kezdek újabb csereberébe, ennél se kisebbet, se nagyobbat, se kiválóbbat sohasem kívánnék, csendes, derűs, kis igényű és boldog ember lennék, pontosan olyan, amilyen akkor voltam, amikor még nem volt semmiféle számológépem.

Hara hachi bu

Nevess hangosan! A nevetés nemcsak az aggodalmat és a stresszt csökkenti, hanem kitágítja, ellazítja az ereket és csökkenti a szívinfarktus kockázatát.

Kapcsolj ki! Például a maratoni futók és a nehéz fizikai munkát végzők általában tovább élnek, mert képesek arra, hogy az agyukat teljesen kikapcsolják. Néha neked is kell egy kis idő, amikor nem gondolkodsz semmin. Válaszd a testmozgást, ami a testedet-lelkedet felfrissíti!

Egyél okosan! Hara Hachi Bu, azaz csak 80%-ig edd tele magad! A gyomrodnak 20 percre van szüksége, amíg az agynak továbbítja az információt, hogy nem vagy éhes. Ha lassan eszel vagy abbahagyod, mielőtt tele lennél, előbb-utóbb úgyis úgy fogod érezni, hogy elég volt. Egy másik tipp: használj kisebb tányérokat, ebben az esetben is „átvághatod” az agyad. És felejtsd el a tv-nézés, a zenehallgatás vagy a számítógépezés közbeni evést, amikor eszel, csak a táplálkozásra figyelj, így elkerülheted a túlevést, amit az egyéb elfoglaltságok miatt észre sem veszel, csak amikor már késő.

Egyél diót! A kaliforniai Hetednapi Adventista közösségben végzett kutatások kimutatták, hogy akik heti öt alkalommal ettek diót, két évvel tovább éltek, mint akik nem ettek. A dió a felére csökkenti a szívbetegségek kockázatát. Ha nem akarod magában enni, tedd a salátádba vagy vágd apró darabokra és szórd a csirkédre!

Embert barátjáról! Gondosan válaszd ki a barátaidat! A világ legtovább élő emberei mind széles társadalmi hálóban élnek, a barátságokat gondosan ápolják. A 102 éves Kamada Nakazato elmondta: nem telik el úgy nap, hogy a négy legközelebbi barátjával, akiket gyermekkora óta ismer, ne pletykálna egy jót. Ha erőfeszítéseket teszel, hogy ápold a kapcsolataidat, az életed is jobbá és hosszabbá válik.

Tudd a célt! Costa Ricán úgy hívják: plan de vida, Japánban: Ikigai, azaz mindig tudd, hogy mi a célod az életben, hogy miért kelsz fel mindennap. Hosszú időt vesz igénybe, amíg rájössz az értékekre, de meg kell találnod a célt, amiért érdemes élned!