Skillnaden mellan Preteritum och Perfekt

• Tiden är slut vs. det finns resultatet nu

Jag åt frukost i morse. (tiden är slut) Jag har ätit och nu är jag mätt. (resultat nu)

• Tiden och/eller handlingen är slut vs. Tiden och/eller handlingen är inte slut

Kalle slog Olle. (handlingen är slut) Kalle har slagit Olle idag. (tiden är inte slut)

• Tiden och/eller handlingen är slut vs. Resultatet eller försättningen är interessant

Kalle slog Olle. (handlingen är slut) Kalle har slagit Olle och han dog. (resultatet)

 

• Tidsordning i förfluten tid vs. Tidsordning i förhållande till "nu"

När jag hade ätit, var jag mätt. Jag har lagat mat och nu äter vi.

• Resultatet "då" vs. Resultatet/konsekvens "nu" p.g.a. en tidigare handling

Jag hade pengar, därför att jag hade fått lön. Jag har pengar nu, därför att jag har fått lön.

 

 

Källe: http://blog.lardigsvenska.com/2010/09/skillnaden-mellan-preteritum-och.html

 

--------------------------------

PERFEKT

Man använder perfekt när man talar om obestämd tid. Perfekt har kontakt med ”nu-tid”,  det betyder att tiden inte är ”slut” som den är i preteritum.

1. Perfekt – när något fortsätter i nutid.
Ex) Zara har bott i Sverige i ett år. (och bor fortfarande)
Ex) Hon har läst svenska i åtta månader. (och läser fortfarande)

2. Perfekt – när handlingen är slut men det finns ord för nutid.
Ex) Zara har lärt sig många nya ord den här veckan.
Ex) Jag har druckit 2 koppar kaffe idag.

3. Perfekt- när tiden inte är intressant (handlingen är det viktiga)
Ex) - Ska vi dricka kaffe? – Nej, jag har redan druckit
Ex) - Var är Ali? – Han har rest till Tyskland.

4. Perfekt – med obestämt tidsord
Obestämt tidsord = några gånger, ibland, alltid, aldrig,
Ex) Jag har aldrig varit i Finland.
Ex) Har du åkt helikopter någon gång?
Ex) Har du simmat i Indiska Oceanen (någon gång) ?


PRETERITUM
är dåtid = förfluten tid. Man använder preteritum när man talar om en bestämd tid (när ? ) i det förflutna.
-kan användas med tidsadverbial för dåtid Ex; i morse, igår, förra veckan, förra året, för en stund sedan.

Men du behöver inte använda tidsadverbial, man kan ändå förstå av sammanhanget vilken tid eller förfluten tid man pratar om.
Ex) Jag har varit på Strömpilen (ingen tid = perfekt)
Där köpte jag mat och sedan drack jag en kopp kaffe på Mcdonalds. (Den tiden då jag var på Strömpilen)

• När-frågor har alltid preteritum när man frågar om en förfluten tid:
   När kom du till Sverige?
   När började andra världskriget?

• Special! Vi använder preteritum ”var” istället för presens ”är” i spontana utrop:
   Vad gott det var!
   Det var snällt av dig att hjälpa mig!
   Den här tröjan var väl snygg!  

Källa: http://iklassrummet.blogspot.se/2011/02/preteritum-eller-perfekt.html

 

Före, innan och förrän

Reuters ruta 25/4 1986
"Men hon hann inte mer än lätt skada sitt tilltänkta offer före hon själv sköts ner." Så stod det i en bildtext i tidningen häromdagen, och det är väl ett typiskt exempel på felanvänt före?
Att prepositionen före används felaktigt på detta sätt, som om den var en s.k. subjunktion, är en klassisk finlandism, som de flesta säkert erinrar sig att deras modersmålslärare har tagit upp. Men det kan vara skäl att repetera användningen av före, innan och förrän en gång till, eftersom reglerna är ganska klara.
Ordet före är alltså en preposition, vilket gör att det inte kan användas som inledning till en sats som i exemplet ovan, utan bara framför ett substantiv eller ett annat substantiviskt ord (t.ex. ett pronomen). Man kan alltså säga jag hoppas få träffa dig före första maj eller jag såg den före dig, men inte "jag hoppas få träffa dig före det blir sommar" eller "jag såg den före du kom".
När det är fråga om en sats som innehåller predikat måste man i stället som inledning använda antingen innan eller förrän. Den huvudsakliga fördelningen mellan dem är som bekant att innan används i jakande sammanhang medan förrän används i nekande satser eller satser med knappast eller liknande ord med delvis nekande innebörd.
I exempelsatsen hade det alltså varit förrän som borde ha ersatt före:   "Hon hann inte mer än lätt skada sitt tilltänkta offer förrän hon själv sköts ner."
Däremot används innan alltså i vanliga jakande satser:  "Hon hann skjuta två av sina tilltänkta offer innan hon själv sköts ner."
I dessa fall fungerar innan och förrän alltså som så kallade bisatsinledande subjunktioner av samma typ som t.ex. när och medan. Men i modern svenska kan faktiskt innan i vissa sammanhang användas som preposition, dvs. på samma sätt som före.
Det innebär att man kan säga (och skriva) t.ex. Jag tror knappast att det här blir klart innan sommaren; Du borde läsa den här boken innan din resa. Men en viss försiktighet är ändå att rekommendera. Dels är det fortfarande många som inte riktigt vill acceptera ett sådant språkbruk, dels finns det många fall där innan inte gärna kan ersätta före som tidspreposition.

***

Sammanfattningsvis kan vi än en gång se på den inledande meningen och konstatera att följande uttryck är korrekta:
Hon hann skada sitt offer innan hon själv sköts ner.
Hon hann inte skada sitt offer förrän hon själv sköts ner.
Hon hann skada sitt offer före sin död.
Slutligen är det skäl att nämna att både före och innan kan användas som prepositioner i tidsuttryck som dagen före, året innan. Inte minst i olika slag av verksamhetsberättelser där man jämför redovisningsåret med det år som föregick det är det bra att kunna variera mellan uttrycken året före, året innan och föregående år.
Mikael Reuter

Mikael Reuter var språkvårdare vid  Institutet för de inhemska språken åren 1976–2008. Reuters rutor publicerades i tidningen Hufvudstadsbladet under åren 1986–2013.
Observera att en del av rekommendationerna kan vara föråldrade.

Källa: https://www.kotus.fi/sv/publikationer/sprakspalter/reuters_rutor/1986/fore_innan_och_forran

Sin och hans

Reuters ruta 24/5 1991 (http://www.kotus.fi/index.phtml?l=sv&s=1547)

En av de satskonstruktioner som jag allt oftare får förarga mig över då jag läser svenska tidningar, nu senast en rikssvensk tidskrift, är av typen "En civilingenjör som examinerades från KTH i Stockholm 1983 tjänar i dag 2 341 kronor mer i månaden än sin kollega med examen från högskolan i Luleå".

Jag antar nämligen att man vill berätta att han förtjänar mera än hans kollega från Luleå förtjänar, inte att hans lön är 2 341 kronor mera värd än hans kollega.

Då dylika satskonstruktioner börjar höra mera till regeln än till undantagen, undrar jag om man inte kunde uppmärksamgöra skribenterna på att pronomenen sin, sitt, sina endast skall användas då det ord de utgör bestämning till står i objektsställning eller som agent, predikativ el. dyl. och absolut inte då det står i subjektsställning. Då låter det lika dumt som om man säger "Jag är längre än honom".

L.S., Helsingfors

Användningen av sin och hans hör till det som det har skrivits många spaltmeter om i språkvårdslitteraturen och grammatikböckerna. Och jag måste tyvärr besvika frågaren genom att säga att hans regel nog inte är allmängiltig. Den citerade meningen kan betraktas som fullt korrekt enligt gällande språkbruk.

Pronomenen sin, sitt och sina är speciella för de nordiska språken och saknar motsvarighet i andra germanska språk som tyskan och engelskan. Enligt huvudregeln används de för att syfta på satsens subjekt, medan hans etc. syftar på något annat ord, ofta subjektet i en tidigare sats: Stina har gift sig med hennes kollega innebär alltså att Stina har gift sig med kollegan till en tidigare nämnd person.

Men huvudregeln har ett viktigt undantag: sin syftar också på det tänkta subjektet i en satsliknande konstruktion (bland annat s.k. objekt med infinitiv), och kan i sådana fall inte syfta på det egentliga satssubjektet. Jämför följande två satser:

Stina såg Lisa kyssa sin man.
Stina såg Lisa kyssa hennes man.

Där är det helt klart att Lisa i det första fallet kysste sin egen man och i det andra fallet Stinas man, trots att Stina är satsens subjekt.

***

I många fall blir emellertid syftningen oklar. Innebär satsen Han bad sekreteraren gå till sitt rum att hon skulle gå till sitt eget rum eller till hans rum? Den mest sannolika tolkningen är att hon skulle gå till sitt eget rum, men det är inte den enda möjligheten. Jämför också

Han fann sekreteraren i sitt rum.
Han fann sekreteraren sittande på bordet i sitt rum.

I det förra fallet är tolkningen i första hand att sekreteraren fanns i hans rum, i det senare att hon satt i sitt eget rum. Orsaken till detta är att participkonstruktionen sittande på bordet kan ses som en satsmotsvarighet: Han fann sekreteraren. Hon satt på bordet i sitt rum.

***

Den mening som frågeställaren citerar hör emellertid till en annan kategori, nämligen satser med jämförelseled (inledda av som eller än). Frågan är här om det heter Han är äldre än sin bror eller Han är äldre än hans bror.

Äldre grammatiker höll före att man i sådana fall hellre bör använda hans. Ett argument var att den fullständiga satsen är Han är äldre än hans bror är, inte Han är äldre än sin bror är. Men den åsikten har knappast någon hävdat sedan 60-talet. T.ex. Åke Åkermalm skriver i boken Modern svenska (första uppl. 1966): "Det heter sålunda t.ex. 'Han är flitigare än sin bror', "Hon är lika lat som sin syster'."

Vi kan därför bra säga En civilingenjör som examinerats från KTH tjänar mer än sin kollega med examen från högskolan i Luleå, precis som vi kan säga t.ex. Han har lägre inkomster än sin fru eller Hon reser lika flitigt som sin man utan att detta implicerar jämförelser med fruns längd eller mannens allmänna flit.

Det är bara när det blir risk för missförstånd som vi bör se upp. Ett klassiskt exempel är satser av typen Han gillar båtlivet mera än sin fru. I ett sådant fall krävs det en precisering oberoende av vilken tolkning som är den rätta, t.ex. Han gillar båtlivet mera än hans fru gör resp. Han gillar båtlivet mera än han gillar sin fru.

***

Inom ramen för en språkspalt är det naturligtvis omöjligt att redogöra för mer än de grova huvudlinjerna när det gäller användningen av sin och hans. En god regel är i varje fall att lita på sitt språköra och i tveksamma eller tvetydiga fall välja en annan konstruktion.

 

 

Mikael Reuter

Ír bölcsességek

Szakíts időt a munkára
ez a siker ára
Szakíts időt a gondolataidra
ez az erő forrása
Szakíts időt a játékra
ez a fiatalság titka
Szakíts időt az olvasásra
ez a bölcsesség alapja
Szakíts időt a kedvességre
ez a boldogság kapuja
Szakíts időt az álmodozásra
ez az út vezet a csillagokhoz
Szakíts időt a szerelemre
ez az igazi örök az életben
Szakíts időt a vidámságra
ez a lélek zenéje.

Urklipp från di.se

Börspsykologen tipsar: Undvik de vanligaste farorna

Det finns fem fällor på börsen som man måste lära sig undvika om man ska bli riktigt framgångsrik. Di. se har varit hos "börspsykologen".

Börsen styrs inte bara av rapporter och siffror. Det handlar också mycket om psykologi och genom att känna till de vanligaste farorna kan du lära dig undvika dem.

”Är man inte medveten om fällorna på börsen så kommer man gå in i dem gång på gång”, säger Roger Jansson, som är analytiker på Nordnet.

Tillsammans med Nordnets Sverige-vd Johan Tidestad höll han på Spara och placera-mässan i Älvsjö på fredagen ett seminarium om hur man lär sig undvika börsfällor. Jansson och Tidestad menar att det finns fem klassiska fällor.

1. Fallande kniven 
När en aktie faller mycket har vi människor, enligt Johan Tidestad, en tendens att se det som onormalt och går därför in och köper i tron att aktien snart kommer att vända upp igen. Men när en aktie väl ha börjat falla mycket så brukar den också fortsätta med det.

”Det här är ett väldigt vanligt fel som man inte tänker på och risken är stor att man kommer att göra det felet om igen om man inte tänker på det", säger Roger Jansson.

Det motsatta gäller också om en aktie har stigit ovanligt mycket på kort tid. Då tycker många att även det är onormalt och säljer av. Problemet är bara att en aktie som börjat stiga ofta tenderar att fortsätta med det under en längre tid och då är risken stor att man säljer för tidigt och går miste om den värdestegringen.

2. Förlustskräck 
Enligt de båda experterna har vi människor inget rationellt förhållande till förluster.

”Vi gör därför ofta felet att inte sälja när en aktie faller. Men förluster är en naturlig del av vardagen och vi måste därför acceptera dem”, säger Roger Jansson.

Det motsatta förhållandet gäller vinsthemtagningar.

”Vi tar hem små vinster och går därför miste om de stora vinsterna och då tjänar man inga pengar”, sa Johan Tidestad.   

3. Strutsen 
Ett mycket vanligt fel är att vi väljer att blunda för fakta.

”Man har en känsla av att affärerna har gått dåligt och därför låter man bli att logga in på kontot”, säger Johan Tidestad.

Två saker kännetecknar strutsbeteendet: Vi tar in den information som passar oss och vi letar efter saker som ger oss en känsla av harmoni.

4. Flockbeteendet

Människan har klarat sig genom århundraden tack vare att vi är ett flockdjur, och söker oss till varandra. Problemet är bara att den strategin inte är lika lyckosam på börsen.

”Vill man verkligen bli en duktig placerare måste man göra tvärtom mot alla andra. Men det är svårt, vi är programmerade att göra som alla andra”, säger Roger Jansson.

5. Hybris 

Hybris tenderar att drabba de flesta av oss när det har gått tillräckligt bra ett tag. Risken är bara att det leder till att man tar för stora risker och att pengarna snart är borta igen.

”På aktiemarknaden hjälper inte ett gott självförtroende, om man inte har en bra strategi samtidigt, säger Roger Jansson.

Världens bästa investerare

Urklipp från SvD:

Han är mannen som förvandlade ett lån på 6 000 kronor till en miljardförmögenhet på aktieplaceringar. Nu delar aktielegendaren, den 85-årige László Szombatfalvy, med sig av sina bästa råd.

FOTO: TOMAS ONEBORG

18 mars 2013 kl 19:31 , uppdaterad: 18 mars 2013 kl 19:42

I den breda allmänheten är det nog få som känner till László Szombatfalvy. Men bland veteraner i Stockholms finansvärld möter namnet stor respekt. Detta trots att László Szombatfalvy aldrig varit anställd på någon bank eller mäklarfirma, även om han har varit knuten till både tidningen Affärsvärlden och finanshuset Alfred Berg.

Det som gjort László Szombatfalvy smått legendarisk är hans förmåga att analysera och värdera aktier. Det som började med ett lån på 6 000 kronor i mitten av 60-talet har växt till en förmögenhet på cirka 1 miljard kronor, i dag huvudsakligen placerad i det börsnoterade fastighetsbolaget Castellum.

I boken ”Världens 99 bästa investerare” som kommer ut i dagarna av Magnus Angenfelt, före detta aktieanalytiker och medgrundare av hedgefonden Manticore, rankas László Szombatfalvy faktiskt som nummer tre, och som bäst i Sverige med en avkastning på över 30 procent per år under 46 år. En ganska hygglig prestation av någon som är helt självlärd.

Superlativerna skriver den anspråkslöse László Szombatfalvy själv dock inte under på.

– Det beror på hur man räknar. Börjar man i liten skala så blir det höga siffror, säger han.

Hur har han då lyckats? Efter att ha börjat med att studera börsen och intervjua personer på marknaden tog László Szombatfalvy fram en egen modell för att värdera aktier. Den bygger på mycket noggrann genomlysning av bolagen.

– Det går ut på att först göra en optimistisk respektive pessimistisk långtidsprognos om bolagens förväntade utdelningstillväxt. Ju större gapet mellan dessa värden är vid prognosperiodens slut, desto högre är aktiens risknivå och mitt avkastningskrav som placerare, förklarar László Szombatfalvy.

Att fokusera på utdelningar tycker han är naturligt.

– Utan utdelningstillväxt blir det ingen kurstillväxt, på sikt bör de följas åt, säger han.

Utifrån avkastningskravet som bör vara mellan 5 och 15 procent över den långa räntan kan ett motiverat värde på aktien räknas ut.

Hur gör man då prognoserna för företagen?

– Det är blod, svett och tårar. Man måste titta på bolaget, branschen och ledningen. Det går inte att sammanfatta i en formel. Det är hårt arbete och det finns inga genvägar, säger Szombatfalvy.

Själv tillbringade han snart ”all sin vakna tid” åt att analysera företag. 1971 sade han upp sig från ett jobb på svenska Shells ekonomiavdelning för att arbeta med placeringar på heltid.

De första aktieköpen på 1960-talet, i bland annat Upplandsbanken och Gränges, blev ingen succé,

– De gick sämre än index, säger László Szombatfalvy.

Men allteftersom kunskaperna steg gick det allt bättre.

– Jag försökte köpa undervärderade bolag med låg risk. Det var kravet. I början köpte jag aldrig något över halva värdet, säger László Szombatfalvy.

– Ett av de viktigaste nyckeltalen är bolagens avkastning på eget kapital, eftersom det visar bolagens teoretiska utdelnings- och tillväxtkapacitet. Viktigt är också att vara långsiktig.

Vad är lång sikt för dig?

– När aktien inte längre är köpvärd. Det är möjligt att jag sålde efter två månader, men då berodde det på att kursen stuckit iväg kraftigt eller något hänt som gjort att jag omvärderat bolaget. Men bedömningen var alltid långsiktig.

När kursen nått sitt mål sålde László Szombatfalvy.

– Ja, och de flesta sålde jag alldeles för tidigt. Men jag ville inte ha aktier jag ansåg vara övervärderade, inte ens på kort sikt.

Ett annat råd är att vara beredd på nedgång.

– En börskrasch kan komma när som helst. Därför avråder jag från att högbelåna aktieplaceringar. Då kan man förlora allt. Man ska aldrig förväxla det osannolika med det omöjliga, säger László Szombatfalvy.

1987 hade László Szombatfalvy fått ihop 250 miljoner kronor och sålde allt. Sedan dess har han bara placerat i enstaka aktier.

– Jag ville ha tid över till annat. Dessutom behövde familjens ekonomi inte förstärkas ytterligare.

Världens bästa investerare

Rankade efter långsiktig avkastning.

1 Jesse Livermore 55 procent per år i 37 år (1 dollar blev 11 022 315 US-dollar).

2 Rakesh Jhunjhunwala

78 procent per år i 26 år (1 dollar blev 10 517 862 US-dollar).

3 László Szombatfalvy

30 procent per år i 46 år (1 dollar blev 174 339 US-dollar).

4 Robert W. Wilson

30 procent per år i 37 år (1 dollar blev 16 809 US-dollar).

5 Shelby Davis

23 procent per år i 47 år (1 dollar blev 16 440 US-dollar).

Världens bästa publika investerare

(som förvaltat publika fonder)

1 George Soros

32 procent i 31 år (I dollar blev 5468 US-dollar).

2 Warren Buffett

20 procent i 47 år (I dollar blev 5266 US-dollar).

3 Walter J. Schloss

21 procent i 44 år (I dollar blev 3048 US-dollar).

4 James H. Simons

38 procent i 23 år (I dollar blev 1649 US-dollar).

5 Philip Carett

13 procent i 55 år (I dollar blev 1348 US-dollar).

Källa: Världens 99 bästa investerare

Böjt

Mivel a nyugati (elsősorban a katolikus) gyakorlat széles körben ismert, szeretném a keleti gyakorlatot bemutatni, a három fő keleti egyházi irányzat értelmezése szerint. (A negyedik keleti irányzat, a keleti-katolikus, a katolikus részének minősül, így rá nem térnék ki.) Én magam egyébként elutasítom a "keleti" elnevezést, mert az Egyház univerzális, s nem keleti, azonban a szó elterjedt mint megnevezés, így használom, bár hozzátéve, hogy ez kizárólag egy szakszó, melyet semmiképpen sem szabad köznapi értelmében felfogni.

A böjt célja a testi, lelki és szellemi megtisztulás. A példa a keresztények számára Jézus 40 napos böjtje.

Ami a szabályokat illeti, az általános szabályokat írom le, vannak helyi sajátosságok e tekintetben.

Nagyon lényeges, hogy a keleti kereszténységben a keresztény ember böjtje személyes ügy, ez rá és Istenre tartozik. Nyilvánosan szenvedni, látványosan böjtölni NAGYOBB bűnnek számít, mint nem böjtölni. Tilos szintén, hogy az egyházközségi böjtölő hívők "megvitassák" egymás közt a nem böjtölőket. A pap is csak tanácsot adhat, de nem utasíthatja a hívőt. Úgyszintén szigorúan tilos a saját egészség veszélyeztetése, ezért a böjt nem ajánlott olyanok számára, akik valamilyen egészségügyi okból nem böjtölhetnek (jellemző eset: cukorbeteg, akinek naponta többször ennie kell). Az ilyen személyek számára a böjt teljes elhagyása vagy - amennyiben mégis böjtölni szeretnének - a böjt mérsékelt változata ajánlott: pl. szigorú böjti napon is egyen halat, csak a húst hagyja el. Ugyanez az ajánlás vonatkozik kisgyermekekre, terhes és szoptató anyákra és nagyon idős emberekre. A régebbi időkben az utazók számára is ez volt az ajánlás, azonban a modern időkben, mivel manapság az utazás jellemzően nem jelent több napos kimerítő gyaloglást vagy lovaglást, ez a szabály a gyakorlatban értelmét vesztette.

Érdemes szintén tudni, hogy a böjt nem fogyókúra. A böjtnek a fizikai oldala (ételtől való tartózkodás) önmagában nem csinál keresztény böjtöt, sőt kifejezetten károsnak számít. A lelki elmélyedés (pl. imádság) elengedhetetlen eleme a keresztény böjtnek. Az imádáság nélküli böjtöt egyenesen negatívnak, "ördögök böjtjének" nevezték a korai egyházatyák.

Ortodoxok (khalkedóni ortodoxok)

Az ortodoxokkal kezdeném, mivel ők képviselik a legnagyobb létszámú keleti irányzatot. Majd hozzájuk képest mutatnám be a másik két irányzatot. Ezzel nem az ortodox irányzat elsőbbségét szeretném sugallani, ennek oka kizárólag a gyakorlatiasság.

Fontos tudni, hogy az ortodox egyházak egy része a régi, juliánus naptárt használja, más része pedig azújjuliánus naptárt (ez de facto egyezik a gregoriánus naptárral*). Erről részletesebben már írtam itt. (Van két autonóm, azaz nem autókefál ortodox egyház, mely teljes egészében a gregoriánus naptárt használja, de erre most nem térnék ki, mert nem releváns.)

A megadott dátumok a fix dátumú ünnepnapok esetében mindkét egyházcsoportra vonatkoznak, csak azt mindegyik egyház a maga által használt egyházi naptára szerint tartja be. Pl. minden ortodox saját egyházi naptára szerint december 25-én ünnepli Karácsonyt, azonban ez az egyházi naptár szerinti december 25 az újjuliánus naptárt követő ortodoxok esetében EGYEZIK a "világi" (gregoriánus) naptár szerinti december 25-tel, míg a juliánus naptárt követő ortodoxok december 25-e a világi naptár szerint január 7-re esik. Tehát valójában a réginaptárista ortodoxok is decembert 25-én ünneplik a Karácsonyt, csak náluk ez a december 25 a világi naptár szerint január 7-re esik.

Ami a mozgó dátumú ünnepnapokat illeti, itt mindkét egyházcsoport a juliánus naptár szerint számolja ezeket a napokat, tehát akár a juliánus, akár az újjuliánus naptárt is használja egy adott ortodox egyház, a mozgó ünnepek ugyanarra a napra esnek mindkét egyházcsoportnál, azonban ugyanazt a napot a két egyházcsoport más dátummal nevezi meg. Tehát pl. idén az ortodox Húsvét április 4-én volt a gregoriánus naptár szerint - mind a juliánus, mind az újjuliánus ortodoxok ezen a napon ünnepelték, azonban az újjuliánusok naptárában ezen a napon április 4 volt, míg a juliánusok naptárában március 22.

Még mielőtt azonban rátérnék részletesebben, az esetleges félreértések elkerülése végett, ismertetném böjti szempontból a fő kategóriákat.

1. Vannak olyan napok, amikor kifejezetten tilos a böjt. Ezek általában a legnagyobb ünnepnapokhoz kötődnek. A Húsvéten kívül (ami a legnagyobb ünnep) 12 nagy ünnep** van - amikor ilyen nap nem-böjti időszakra esik, akkor a böjt tilos, amikor pedig böjti időszakra vagy normál böjti napra (szerda és péntek - ez a két nap mindig böjti nap, az alább ismertetendő kivételekkel), akkor enyhíti a böjti szabályt. Ezeket a napokat az ortodox naptár "nem böjti nap" jelöléssel jelzi vagy - böjti időszakban - az érvényes enyhítést jelöli, mely a legtöbb esetben - valójában minden esetben kivéve szeptember 14-ét, a Szent Kereszt felmagasztalásának napját - "hal engedélyezett" napot jelent. (Egy példa: a Virágvasárnap értelemszerűen mindig a Nagyböjt időszakába esik, azonban ezen a napon "hal engedélyezett" nap van.)

Szigorúan nem böjti napok, melyek sosem esnek böjti időszakba és melyek esetében még akkor sincs semmilyen böjt, ha az illető nap szerdára vagy péntekre esik:

- a Karácsony (december 25) és január 4 közötti napok,

- a Nagyböjtöt megelőző 3. hét,

- Húsvétvasárnaptól a Húsvét utáni 1. vasárnapig,

- Pünkösdvasárnaptól Mindszentekig (ami az ortodox kereszténységben a Pünkösd utáni 1. vasárnap, azaz NEM november 1),

- Vízkereszt (január 6).

2. Vannak egyszerűen nem-böjti napok, amikor természetesen lehet böjtölni egyéni döntés alapján, de az Egyház ezt nem írja elő. Ez az év napjainak a többsége. Hagyományosan mindig tilos a vér fogyasztása, a fulladásos halállal meghalt állat fogyasztása, s az idegen vallásban feláldozott állat fogyasztása, bár ezek a szabályok ma már a gyakorlatban alig szerepelnek. Ami a vér tilalmát illeti, ez szűken értelmezendő, azaz a vért tartalmazó termékek, ételek fogyasztása nem tiltott. Valójában ez a hármas szabály eredetileg is inkább ajánlás volt, nem kifejezett tilalom. Ami az áldozati állatokat illeti, a tilalom - pontosabban az ajánlás - ma már kevés gyakorlati jelentőséggel rendelkezik, hiszen keresztények eleve nem vesznek részt idegen állatok áldozásában, így nemigen kerülnek olyan helyzetbe, hogy enniük kellene ezen állatokból. Ezeket a napokat az ortodox naptár "nem böjti nap" jelöléssel látja el.

3. Vannak olyan böjti napok, amikor minden termék fogyasztása engedélyezett, kivéve a húst, és a húskészítményeket. Ezeket a napokat az ortodox naptár "tejtermék, tojás, hal engedélyezett" jelöléssel látja el. Ilyen időszak kizárólag a Nagyböjtöt megelőző hét.

4. Vannak olyan böjti napok, amikor minden termék fogyasztása engedélyezett, kivéve a húst, a húskészítményeket, s az állati (marha, sertés, baromfi, juh, kecske, stb.) eredetű egyéb termékeket, pl. vaj, sajt, túró, tojás. Fontos, hogy a hal nem számít húsnak böjti szempontból. Ezeket a napokat az ortodox naptár "hal engedélyezett" jelöléssel látja el.

5. Vannak ennél szigorúbb böjti napok, amikor a fentieken kívül a hal sem engedélyezett. Ezeket a napokat az ortodox naptár "olaj és bor engedélyezett" jelöléssel látja el.

6. Még szigorúbb böjti nap az, amikor továbbá olaj és bor sem engedélyezett. Szoros értelmezés szerint az olaj tilalma csak az olívaolaj tilalmát jelenti, más olaj fogyasztása engedélyezett, s bor tilalma nem jelenti más alkohol tilalmát. Tágabb értelmezés szerint viszont minden olaj tiltott és minden alkohol. Jellemzően a szerzetesekre kötelező a tágabb értelmezés, míg a többi hívő saját belátása és hite szerint dönt. Ezeket a napokat az ortodox naptár "szigorú böjt" jelöléssel látja el.

7. Legszigorúbb a teljes böjt, amikor nem fogyasztható semmilyen élelmiszer vagy ital. Ez általában csak ajánlás, jellemzően a szerzetesekre kötelező, míg a többi hívő saját belátása és hite szerint dönt, hogy teljes böjtöt tart-e vagy marad a hagyományos szigorú böjtnél. Ezeket a napokat az ortodox naptár szintén "szigorú böjt" jelöléssel látja el.

Fontos tudni, hogy a rákok, kagylók, egyéb tengeri és édesvízi állatok, melyek se nem emlősök, se nem halak böjti szempontból nem-állatinak minősülnek. Ez ahhoz vezet, hogy a böjtöt tartó ortodoxok között igen népszerűek a japán étkezdék, hiszen a halat nem tartalmazó japán ételek - s sok ilyen van - teljesen megfelelnek az ortodox szigorú böjti előírásoknak, még az olajat teljesen kizáró ortodoxoknak sem jelent ez gondot, hiszen a japán konyhában sok a főtt és érlelt, ill. nyers étel. Régebben egy, azAmerikai Ortodox Egyházhoz kapcsolódó vidám honlapon olvastam azt a viccet, hogy onnan lehet megismerni az egyházi szabályokat betartó ortodox hívőt, hogy szerdán és pénteken a legközelebbi japán gyorsétteremből rendel kaját.

Mint már említettem, szerda és péntek mindig böjti nap, a már ismertetett kivételekkel (Vízkereszt, valamint a Karácsony, a Húsvét, s a Pünkösd, s az azokat követő hét). Normál esetben ez szigorú böjtöt jelent. Amikor azonban szerda vagy péntek valamely nagy ünnepre esik, akkor ez jellemzően "hal engedélyezett" nap.

Az egyházi évben az első böjti időszak a Karácsonyi Böjt. Ennek első napja november 15, utolsó napja pedig december 24.

A Karácsonyi Böjt (vagy Adventi Böjt vagy Fülöp-böjt, mivel november 14 Szent Fülöp apostol ünnepnapja) alatt szigorú böjt minden hétfői, szerdai és pénteki nap, engedélyezett az olaj és a bor minden keddi és csütörtöki napon, s engedélyezett a hal minden szombaton és vasárnap. Szigorú böjt van úgyszintén december 20 és 24 között, kivéve ha ezen időszakban valamely nap szombatra vagy vasárnapra esik, ez esetben ez "olaj és bor engedélyezett" napnak számít. Ez az év minden időszakára jellemző: szombat és vasárnap ünnepnap, így ezen a két napon sosincs szigorú böjt, mindig legalább "olaj és bor engedélyezett" e két napon (kivéve a három egynapos böjtöt, lásd a végén).

A böjtölés szigorú változata szerint, mennyiben december 24 nem szombatra vagy vasárnap esik, akkor teljes böjt van ezen a napon napnyugtáig, majd normál szigorú böjt napnyugta után. Tehát innen van az az ortodox szokás, hogy Szentestén nem esznek sem húst, sem halat.

Egyes, a Karácsonyi Böjt alatti ünnepek esetében "hal engedélyezett" nap van, függetlenül attól, hogy az illető nap mely napra esik. Minden esetben - mint ezt már tisztáztuk - "hal engedélyezett" nap november 21 (Szűz Mária bemutatása), mivel ez a 12 nagy ünnep egyike. Ilyen napnak számíthat még - ez azonban nem általános, hanem közösségenként változó - pl. többek között december 6 (Szent Miklós) és december 20 (Szent Ignác).

Elterjedt szokás a juliánus naptárt használó ortodoxoknál, hogy a világi naptár szerinti január 1-jén nincs böjti nap, bár ez a nap a juliánus naptár szerint december 19-re esik, azaz beleesik a Karácsonyi Böjtbe. Ez egyszerűen egy pragmatikus engedmény a világi Újév iránt. A nem-keresztény országokban élő ortodoxok azonban ezt az engedményt nem alkalmazzák.

A Karácsonyi Böjtnél szigorúbb Szűz Mária elszenderedésének böjtje, ez augusztus 1-14 között van. Az elnevezés igen fontos, mivel a keleti egyházak nem beszélnek Szűz Mária menybeviteléről a szó katolikus értelmében. A nyugati és a keleti dogma között itt értelmezésbeli különbség van. A keletiek szerint Mária - mint minden más ember - élete végén meghalt természetes halállal, majd a harmadik napon Isten feltámasztotta őt és felvitte a menybe. Ezzel szemben a nyugati hagyomány nyitva hagyja azt a kérdést, hogy meghalt-e egyáltalán Mária, s nem lett-e élete végén azonnal felvíve a menybe.

Szűz Mária elszenderedésének böjtje alatt minden nap szigorú böjti nap, kivéve a hétvégeket, melyek "csak olaj és bor" napok. Mivel erre az időszakra esik a 12 nagy ünnep egyike, augusztus 6 (Jézus színeváltozása), ezen a napon "hal engedélyezett" nap van.

Az Apostoli Böjt a legenyhébb. Minden szerda és péntek szigorú böjti nap, minden más nap pedig "hal engedélyezett" napok. A legtöbb közösségben Keresztelő Szent János napja (június 24) - mely mindig az Apostoli Böjt idejére esik akkor is "hal engedélyezett" nap, ha szerdára vagy péntekre esik.

Az Apostoli Böjt "furcsasága", hogy hossza változik. Végső napja mindig június 28 (június 29 Péter és Pál apostolok napja, az ő tisztelükre van a böjt is), kezdő napja pedig a Mindszentek (a Pünkösdvasárnapot követő első vasárnap) utáni hétfői nap. A Húsvét legkorábbi lehetséges dátuma a juliánus naptár szerint március 22 (= újjuliánus április 4), legkésőbbi lehetséges dátuma pedig április 25 (= újjuliánus május 8). Így az Apostoli Böjt lehető legkorábbi kezdőnapja május 18 (= újjuliánus május 31), lehető legkésőbbi kezdődnapja pedig június 21 (= újjuliánus július 4). Ebből az következik, hogy a juliánus naptárt használó ortodoxoknál az Apostoli Böjt hossza akár 42 nap is lehet, míg lehető legrövidebb időtartama alig 8 nap. A helyzet mégérdekesebb az újjuliánus naptárt használó ortodoxoknál. Esetükben az Apostoli Böjt legnagyobb lehetséges hossza 29 nap. A lehető legrövidebb hossza viszont NULLA, hiszen előfordulhat, hogy a böjt kezdőnapja a böjt utolsó napja utáni napra esik! Ilyenkor nincs Apostoli Böjt. Valójában ez történik minden olyan évben, amikor a Húsvét a juliánus naptár szerint április 20-25 közé (újjuliánus május 3-8) esik. Ez egyébként a juliánus naptárt használó ortodoxok egyik kritikai észrevétele az újjuliánus ortodoxok naptára ellen: miféle naptár az, mely időnként eltöröl egy teljes böjtöt!

S végül - de nem utolsósorban - a Nagyböjt. A Nagyböjt Húsvétot megelőző 7. hét hétfőjén kezdődik, s Húsvét napján ér véget, azaz 48 napig tart.

A Nagyböjtnek van egy háromhetes előkészítő szakasza is. A Nagyböjt előtti 3. hét teljesen böjtmentes, azaz szerda és péntek sem böjti nap ezen a héten. A Nagyböjtöt közvetlenül megelőző hét pedig - ez az egyedüli ilyen hét az évben - "tejtermék, tojás, hal engedélyezett" hét, azaz bármi fogyasztható húson és hústermékeken kívül.

A Nagyböjt alatt minden hétköznap szigorú böjt van, hétvégeken pedig "olaj és bor engedélyezett" nap. "Hal engedélyezett" nap kizárólag Virágvasárnap és március 25.

A nagyböjti böjtölés szigorú változata szerint teljes böjt tartandó Nagypénteken és a Nagyböjt első hetének hétköznapjain, oly módon hogy csak napi egy étkezés van ezeken a napokon, ill. még szigorúbb változatban csak a Nagyböjt első hetének szerdáján és péntekén fogyasztandó egy étel.

A felsoroltakon kívül van néhány egynapos böjt is, ezek:

- január 5. - azaz a Vízkereszt előtti nap,

- szeptember 14 - a Szent Kereszt felmagasztalása napja,

- augusztus 29 - Keresztelő Szent János lefejezésének napja.

Ezeken a napokon minden esetben szigorú böjt van, akkor is, ha hétvégére esnek.

Mindezen kívül ajánlott a böjtölés minden hívőnek, aki részt vesz a vasárnapi istentiszteleten, hogy ne egyen semmit reggeli felkelése és a mise vége közötti időben. Különösen azoknal ajánlott ez, akit részt vesz az eucharisztia szentségében. Kivételt képez a húsvéti eucharisztia, ez a böjtöt nem tartóknak is kifejezetten ajánlott.

Miafiziták (nem-khalkedóni ortodoxok)

Áttérve az ortodoxokról a miafizitákra (nem szeretem ezt a szót használni megnevezésként, de kénytelen vagyok, mert nincs rá jó magyar szó, angolul a terminológia a két csoportra Eastern Orthodox ésOriental Orthodox, de magyarra ez nem fordítható le sajnos). Megpróbálom a "nem-khalkedóni ortodox" kifejezést, hátha megtetszik valakinek...

Itt meg kell említeni, hogy a 6 elismert egyház között nagyobbak a különbségek a böjtölési szokásokat illetően, mint a 15 elismert ortodox egyház között.

Ami a naptárt illeti, a 6 egyház 3 csoportra osztható:

1. Az örmény egyház a gregoriánus naptárt használja (kivéve az örmény egyház egyik autonóm alegyházat, mely a juliánust használja ma is),

2. A szír egyház a juliánus naptárat használja a mozgó dátumú ünnepekre, s a gregoriánust a fix dátumú ünnepekre, az indiai egyház kizárólag a gregoriánust minden ünnepre.

3. Az etióp és az eritreai egyház az etióp naptárat, a kopt egyház a kopt naptárat használja. Az etióp és a kopt naptár rendszere egyezik egymással, csak más a hónapok neve és más az évek számozása: az etióp naptárban az évek számozása 276-tal több - így a két naptár között az átmenet nem jelent semmilyen gondot, csupán egy egyszerű kivonási vagy hozzáadási művelet az egész. A számozás különbsége miből adódik? A kopt naptár 1. éve Diocletianus római császár uralkodásának kezdeti éve (284a gregoriánus naptár szerint), aki az utolsó nagy keresztényüldözést hajtotta végre a Római Birodalomban, s kölönösen Egyiptomban volt sok az áldozat, a kopt mártírok emlékére így a császár uralkodásának kezdőéve lett a naptár kezdete. Az etióp naptár kezdeti éve pedig a gregoriánus számítás szerinti 8. év, ugyanis erre az időpontra számították ki az etióp naptár készítői Jézus születésének idejét. (Később - mint a juliánus naptár esetében is egyébként - ez az időpont tévesnek bizonyult, de a naptáron utólagosan már nem változtattak.)

Mindkét naptár a juliánus naptár rendszerét használja: azaz minden negyedik év szökőév, s nincsenek ez alól kivételek. A hónapok elrendezése azonban más: az év 13 hónapból áll, melyek közül az első 12 hónap egyformán 30-napos, míg az utolsó hónap 5- vagy 6-napos, attól függően, hogy az illető év szökőév-e. Az év kezdete a gregoriánus naptár szerinti szeptemberben van.

Az etióp/kopt naptár szerinti ünnepszámítás egyezik a juliánus naptáréval, azaz pl. Karácsony a negyedik hónap (kopt: kojak, etióp: tahsas) 29. napján van, ez egyezik a juliánus naptár szerinti december 25-tel (gregoriánus: január 7), azonban 2100-tól az etióp/kopt naptár 4. hónapjának 29. napja már "csúszni" fog - a juliánus naptárral együtt - a gregoriánushoz képest egy napot, azaz Karácsony már a gregoriánus naptár szerinti január 8-án lesz. A továbbiakban nem az egyébként szinte mindenki számára értelmezhetetlen etióp/kopt dátumot fogom megadni, hanem a gregroriánus naptár szerinti dátumot a jobb érthetőség kedvéért.

Az érdekesség kedvéért álljon itt példaként a különböző naptárakra az eheti jeles nap, a 2010-es nyár első napja:

- a gregoriánus és az újjuliánus naptár szerint: 2010 június 21,

- a juliánus naptár szerint: 2010 június 8,

- a kopt naptár szerint: 1726 szane (tizedik hónap) 14,

- az etióp naptár szerint: 2002 paoni (tizedik hónap) 14.

A szír egyházban 5 böjti időszak van:

- Adventi Böjt - december 15-24. Az általános böjtölési szabályok érvényesek, lásd lejjebb.

- Ninivei Böjt - Jónás próféta emlékére. A Nagyböjt kezdete előtti 3. héten hétfőtől szerdáig. Szigorú betartása esetében e három napon teljes böjt van, a hívők semmit sem esznek és semmit sem isznak. Enyhített változatában csak napkeltétől napnyugtáig kell tartózkodni az evéstől, s víz iható ebben a napszakban is. (A muszlimok innen vették át egyébként a napkeltétől napnyugtáig való böjt szokását, melyet böjti időszakukban gyakorolnak.)

- Nagyböjt - a khalkedóni ortodox szabállyal egyező időtartamban, azonban létezik egy enyhített változat is, melyben csak a Nagyböjt első és utolsó hetén van böjt. Az általános böjtölési szabályok érvényesek, lásd lejjebb. Viszont van egy szigorított változat is, mely a növényi eredetű ételek közül nem engedélyezi az édes ételeket sem.

- Apostoli Böjt - június 26-28. Az általános böjtölési szabályok érvényesek, lásd lejjebb.

- Szűz Mária böjtje - augusztus 10-14. Az általános böjtölési szabályok érvényesek, lásd lejjebb.

Minden héten a szerda és a péntek böjti nap, kivéve a Húsvét és a Pünkösd közti időszakot, a Karácsony és Vízkereszt közti időszakot, ezen kívül a Ninivei Böjt és a Nagyböjt közötti időszakban csak a szerdai nap böjti nap, a pénteki nap nem.

A szerdai és pénteki böjtnek is van enyhített változata: ennek értelmében aki nem tudja betartani a napnyugtáig tartó böjtöt, az böjtölhet csak délig.

A szír egyházban a böjtnek két alapváltozata van:

1. tartózkodás a böjti napokon minden ételtől napkelte és napnyugta között, s a nap többi részében pedig kizárólag növényi eredetű táplálék és csak víz vagy más alkoholmentes ital fogyasztása,

2. akik nem tudják a fentieket betartani, de böjtölni szeretnének, azok számára: tartózkodás az állati eredetű termékektől kizárólag nagkelte és napnyugta között.

Szombaton és vasárnap teljes böjtöt tartani nem szabad, böjti időszak alatt sem, így hétvégén napkeltétől napnyugtáig is fogyasztandó növényi eredetű étel és víz (alkoholmentes ital), sőt ez kötelező, a hétvégi böjt bűnnek számít (kivéve: Húsvétszombatot, amikor szabad a teljes böjt). Amennyiben a hívő vasárnap részt vesz a misén, úgy azon a napon a mise végéig nem eszik és iszik semmit.

Sajátos szabály, hogy egyetlen böjt sem kezdődhet vasárnapi napon, így ha a böjt első napja vasárnapra esik, a böjt egy nappal rövidül és hétfőn kezdődik.

Fontos szabály, hogy a napokat nem éjféltől éjfélig számítják, hanem napnyugtától napnyugtáig. Azaz pl. a szerdai böjt nem szerda 0-24 óra között tart, hanem kedden napnyugtától szerdán napnyugtáig.

Az indiai egyházban 7 böjti időszak van:

- Adventi Böjt - december 1-24.

- Ninivei Böjt - a Nagyböjt kezdete előtti 3. héten hétfőtől szerdáig.

- Pünkösdi Böjt - Jézus menybemenetele és Pünkösd között. Ez a böjt csak az indiai egyházban fordul elő, más egyházakban ismeretlen.

- Nagyböjt - a khalkedóni ortodox szabállyal egyező időtartamban, a böjt teljes időszaka alatt napi egy étkezés ajánlott.

- Apostoli Böjt - június 16-28. 13 napig tart, mivel így emlékeznek meg Jézusról és 12 apostoláról.

- Szűz Mária böjtje - augusztus 1-14 és szeptember 1-7.

Minden héten a szerda és a péntek böjti nap, kivéve a Húsvét és Jézus menybemenetele közti időszakot, valamint egyes nagyobb ünnepnapokat, melyek szerdára vagy péntekre esnek.

Szombaton és vasárnap teljes böjtöt tartani nem szabad, böjti időszak alatt sem, kivéve: Húsvétszombatot.

A böjtölés minden esetben a teljesen növényi étrendet jelenti és a dohánytól, valamint - a bor kivételével - minden alkoholtól való tartózkodást. A növényi olaj használata engedélyezett. Böjti napon külön szabály, hogy tilos a szex.

Az kopt egyházban, az etióp egyházban és az eritreai egyházban van az összes apostoli keresztény egyház közül a legtöbb böjti nap, a legszigorúbb szabályokkal. Mivel a szabályok teljesen azonosak, együtt nézzük a három egyházat. 5 böjti időszak van (amit 7-nek is számolnak, mivel a Nagyböjt 3 önálló részből áll):

- Adventi Böjt - 43 nap, november 25 és január 6 között.

- Jónás Böjtje - a Nagyböjt kezdete előtti 3. héten hétfőtől szerdáig.

- Nagyböjt - 55 napi tart, melyből az első 7 nap előkészítő böjt, az utolsó 6 nap a Fényes Hét böjtje (Húsvét hetében hétfőtől szombatig), s a közbenső időszak maga a szűk értelemben vett Nagyböjt.

- Apostoli Böjt - hossza változik. Végső napja mindig június 28, kezdő napja pedig a Mindszentek (a Pünkösdvasárnapot követő első vasárnap) utáni hétfői nap.

- Szűz Mária böjtje - augusztus 7-21.

Ezeken kívül egynapos böjt a Vízkereszt (január 19) előtti nap. Amennyiben ez a nap szombatra vagy vasárnapra esne, úgy az azt megelőző pénteki napon kell böjtölni.

Minden héten a szerda és a péntek böjti nap, kivéve a Húsvét és Pünkösd közti időszakot.

Szombaton és vasárnap teljes böjtöt tartani nem szabad, böjti időszak alatt sem, kivéve: Húsvétszombatot.

A böjtölés alapesetben a teljesen növényi étrendet jelenti. Kivételt képez az Apostolu Böjt és az Adventi Böjt alatti napok szerda és péntek kivételével, valamint Virágvasárnap napja, amikor hal fogyasztása engedélyezett. A növényi olaj használata mindig engedélyezett.

Az ajánlott böjti rend böjti napokon az, hogy 0 órától napnyugtáig teljes böjt tartandó, s az engedélyezett böjti étel csak napnyugtától éjfélig fogyasztható. Azonban - ha a hívő nem tudja betartani a teljes böjtöt - a teljes böjt elhagyható teljesen vagy részlegesen napnyugta előtt is, a részleges elhanyás előtt az értendő, hogy csak délután 3-ig vagy csak délig tart az esetben a teljes böjt. Nagypénteken mindenképpen erősen ajánlott a teljes böjt szigorú betartása a nagypénteki mise végéig.

Ajánlott, de nem kötelező, a szextől való tartózkodás a böjti napokon.

Amikor a hívő részesül az eucharisztiában, előtte mindenképpen 9 órányi teljes böjt tartandó.

Az örmény egyház esetében az egyes egyházközségek maguk döntenek a böjtökről. Általános szabályok szerint a következő böjti időszakok vannak:

- Adventi Böjt - december 29-től január 5-ig, ez valójában a Vízkereszt (január 6) ünnepéhez kapcsolódik. Mivel - ebben az örmény egyház egyedülálló - Karácsony mint önálló ünnep nem létezik az egyházban, Jézus születését Vízkeresztkor ünneplik.

- Nagyböjt - a khalkedóni ortodox szabállyal egyező időtartamban.

- Krisztus Színeváltozásának Böjtje - hét nap az ünnep előtt, időpontja változó***, mivel Krisztus színeváltozásának napja az örmény egyházban a Húsvét utáni 14. vasárnap.

- Szűz Mária böjtje - augusztus 8-14.

- Szent Kereszt Felmagasztalásának Böjtje - szeptember 7-13.

Minden héten a szerda és a péntek böjti nap, kivéve a Húsvét és Pünkösd közti időszakot, valamint egyes nagyobb ünnepnapokat, melyek szerdára vagy péntekre esnek.

Vasárnap és szombaton teljes böjtöt tartani nem szabad, böjti időszak alatt sem.

A böjtölés minden esetben a teljesen növényi étrendet jelenti. A növényi olaj használata engedélyezett. A teljes böjt kizárólag kenyeret és vizet jelent.

Az örmény egyház szokásai sokban különböznek a többi ortodox (khalkedóni és nem-khalkedóni) egyháztól. Ennek oka, hogy az egyház székhelye csak rövid ideig volt része a Római Birodalomnak, így a Római Birodalmon belül kialakult keresztény nem hatottak az örményekre. Így sok mindenben ősibb szokások maradtak meg az örményeknél. Ennek egyik jele a már említett Karácsony-kérdés. Ugyanez mondható el a harmadik keleti irányzatról, a nesztoriánusnak is nevezett asszír kereszténységről, mely szintén mindvégig a Római Birodalmon kívül fejlődött, így méginkább a keresztény szokásosok legősibb változatát őrzi.

Nesztoriánusok (asszír keresztények)

- Adventi Böjt - december 1-23, kizárólag növényi eredetű táplálék.

- Vízkereszti Böjt - január 3-5. Kizárólag növényi eredetű táplálék és hal fogyasztható.

- Ninivei Böjt - a Húsvét előtti 9. héten hétfőtől szerdáig (kezdőnap tehát a Nagyböjt kezdete előtt 20 nappal). Kizárólag növényi eredetű táplálék. Teljes böjt napnyugtáig, vagy mérsékelt formában délután 3-ig vagy legalább délig.

- Nagyböjt - 49 napig tart, kezdete a Húsvét előtti 7. vasárnap, vége Húsvétszombat. Kizárólag növényi eredetű táplálék. Teljes böjt napnyugtáig, vagy mérsékelt formában délután 3-ig vagy legalább délig - kivéve Nagypénteket, amikor legalább délután 4-ig kötelező a teljes böjt és Nagyszombatot, amikor a teljes böjt napnyugtáig tartandó. A Nagyböjt idejére eső vasárnapokat, amikor a teljes böjt csak a mise végéig tart.

- Apostoli Böjt - június 15-28. Kizárólag növényi eredetű táplálék és hal fogyasztható.

- Szűz Mária böjtje - augusztus 1-14. Kizárólag növényi eredetű táplálék.

Amikor a hívő részesül az eucharisztiában, előtte mindenképpen teljes böjt tartandó éjféltől.

Minden héten a szerda és a péntek böjti nap, kivéve a Húsvét és Pünkösd közti időszakot.

Vasárnap teljes böjtöt tartani nem szabad, böjti időszak alatt sem.

____________

Megjegyzések:

* Az újjuliánus naptár 2800-ig egyezik a gregoriánus naptárral, ezért mondom, hogy de facto egyezik vele. Valójában az 1923-ban létrehozott újjuliánus naptár pontosabb a gregoriánus naptárnál. A különbség a szökőévek számításában van. Míg a gregoriánus naptárban minden negyedik év szükőév, kivéve minden századik évet, azonban kivéve minden négyszázadik évet (tehát 1900 és 2100 nem szökőév, de 2000 az volt), addig az újjuliánus naptárban szintén minden negyedik év szökőév, s szintén minden századik nem az, azonban ez alól kivétel nem minden 400-zal osztható év, hanem minden olyan év, mely 900-zal osztva 200 vagy 600 maradékot eredményez. Így az első különbség 2800-ban fog bekövetkezni, mely a gregoriánus naptár szerint szökőév lesz, az újjuliánus szerint viszont nem.

** A 12 nagy ortodox (khalkedóni ortodox) ünnep:

fix dátumú ünnepek:

- szeptember 8 - Szűz Mária születésnapja (mindig böjti időszakokon kívülre esik),

- szeptember 14 - Szent Kereszt felmagasztalása (mindig böjti időszakokon kívülre esik),

- november 21 - Szűz Mária bemutatása (mindig a Karácsonyi böjt idején van),

- december 25 - Karácsony (mindig böjti időszakokon kívülre esik),

- január 6 - Vízkereszt (mindig böjti időszakokon kívülre esik),

- február 2 - Krisztus bemutatása a templomban (mindig böjti időszakokon kívülre esik),

- március 25 - Örömhírvétel (mindig a Nagyböjt idejére esik),

- augusztus 6 - Krisztus színeváltozása (mindig Szűz Mária böjtje idején van),

- augusztus 15 - Szűz Mária elszenderülése (mindig böjti időszakokon kívülre esik),

mozgó dátumú ünnepek:

- Virágvasárnap (Húsvét előtti hét vasárnapja) (mindig a Nagyböjt idejére esik),

- Mennybemenetel (Húsvét utáni 40. nap) (mindig böjti időszakokon kívülre esik),

- Pünkösd (Húsvét utáni 50. nap) (mindig böjti időszakokon kívülre esik).

*** Az örmény egyházi naptárban 6 ünnep kivételével minden ünnep mozgó dátumú. A 6 fix dátumú ünnep:

- január 6 - Jézus születés / Vízkereszt,

- február 14 - Krisztus bemutatása a templomban,

- április 7 - Örömhírvétel,

- szeptember 8 - Szűz Mária születésnapja,

- november 21 - Szűz Mária bemutatása,

- december 9 - Szűz Mária fogantatása.

Forras: http://bircaman2.nolblog.hu